Úgy érzem megőrülök ebben a helyzetben,mostohaapám miatt aki alkoholista.Merre tovább,mit tehetnék?
Édesanyám újranősült 12 évvel ezelőtt.Már az első pillanattól kiderült,hogy alkoholista a férje,aki ha iszok agresszív,alattomos és sunyi.Rá száll az emberre.
Ebben nevelkedtem,plusz a bátyám aki skrizofrén lett.
Időközben elköltöztünk,barátok nincsenek.Anyám bátyámnak külön albérletet tart fent mert nem lehetett vele együtt élni már.
Bátyám egesznap semmit nem csinál,nem dolgozik,pedig jól van.Anyám tartja el,plusz takarít rá.
Én itthon látom el a teendőket.
Nem régiben érettségiztem,most találtam munkát ahol egy hónap múlva kezdek.
Utálom az itthoni lékkört,anyám férjét,aki direkt csesztet,főleg ha iszik.
Anyám semmit nem tett és tesz.
Én szivom a levét gyerekkorom óta.
Mosok,főzök, takarítok egészen fiatal korom óta utánuk.
Már réges rég léptem volna.
A helyzet az,hogy van egy kisállatom(egy macskám),akit nem hagyok itt,mert ő az egyetlen akit szeretek,és nagyon fontos nekem.
Állandóan panikolok,ha nem vagyok itthon és az alkoholista haza ér ki ne engedje(mert benti macska).
Többször előfordult már hogy nyitva maradt az ajtó és ő ki ment.
Féltem ezt a kis állatot,és ez egy nehezítő tényező,mert nem vihetek bárhová macskát ha elköltözök,és még azt sem tudom hogy tudok-e kivenni ennyi fizetésből majd albérletet
Amit tudok,hogy panikbeteg lettem,állandóan ideges vagyok
Ahogy haza érek és meglátom hogy itthon van a mostohaapám már kiver a víz,a pulzusom felmegy,alig kapok levegőt,félek valamit szét verek mert gyűlölöm.
Többször direkt kizárt,magába szid engem,csesztet.
Holott én főzök mosok rá.
Anya az tűr,ahogy mindig.
Sosem állt a lábára,mindig az áldozatszerepet játszotta.
Senkire sem számíthatok,csak magamra.
Nem tudom meddig bírom még,a megőrülés szélén vagyok.
Javasoljatok valamit,mert nem bírom ezt már.
Olyan szinten belémvágja az ideget a puszta jelenléte is,hogy nem bírok enni,a szobámba zarkozom hogy lenyugodjak,de van hogy utánam jön és mondja.
Annyira gyűlölöm,hogy így nőttem fel.
Haragszok anyámra,mert nem állt ki soha értem kis koromban
Haragszok batyamra a sok lelki terror és bántalmazás miatt
És haragszok mostohaapámra,aki..inkább nem is folytatom.
De ezenfelül benne voltam egy bántalmazó kapcsolatban.Vagy inkább vagyok.
Oda legalább elmenekülhetek, még ha ugyanúgy bántanak,legalább azt a feszültségét nem érzem,amit ez az ember ad
Egyszerűen nem tudom merre menjek,mit csináljak
Annyira fáj hogy bántást kaptam csak,hogy elég egy szép szó és elsirom magam mert nem szoktam hozzá.
Annyira elfáradtam.
Nagyon sajnálom kérdező, muszáj lesz ebből a közegből kiszakadnod, felépítened a saját életed, és közben lelkileg is meg kell, hogy gyógyulj. Mindhárom ugyanolyan fontos! Sajnos nem lesz egyszerű, de ne add fel kérlek! Megérdemled a normális, rendes életet!
Csak magadra számíthatsz, ez igaz, de ez tedz erőssé, legyél büszke magadra, hogy nem adod fel, kerestél munkát stb.
Először is, tervezz, nézz albérlet szobákat például.
Tegyél félre annyi pénzt, amennyit csak tudsz. Kérlek, nagyon kérlek, el ne mondd a bántalmazó családodnak, mennyi a fizetésed, ne adj nekik semmilyen hozzáférést a bankszámládhoz. Komolyan, nem viccből mondom.
Ne hagyd kérlek, hogy ellehetetlenítsék az elköltözést, ha szükséges, akkor sajnos titokban keress albérletet, titokban dobozolj és költözz.
Írj nyugodtan, ha beszélgetni szeretnél kicsit, hidd el, Te igenis megérdemled a kedves szavakat, nem vagy rossz ember, mindenki szerethető, te is!
31/N
Tervezz, gondolj a jövőre, ez adjon erőt! Beszéld meg anyukáddal, hogy ha lesz fizetésed, mennyit adj bele a háztartásba. Ha jól értem, februárban kezdesz dolgozni, tehát akkor március elején kapsz fizetést, ha jól sejtem. Anyukáddal négyszer beszéld ezt meg, mennyit adj haza márciustól, 10-20-30ezret, akármit, amiben megállapodtok. De ez az összeg ne legyen azért óriási összeg, amiből szobát is tudnál bérelni! Neked most annyi pénzt félre kell tenned, amennyire csak lehet.
Azt írtad, hogy albérletet keresnél, igen azok sajnos drágák, inkább bérelj szobát. Nem írtad, melyik városban élsz, de tudsz szobát keresni adott városra a neten, Facebook csoportokban stb. Akár a kollégákat is megkérdezheted pár hét ismerkedés után, beszélgess velük ki fog derülni, ki él albérletben, tőle érdemes tanácsot kérned, hol találta, mennyi idő volt megtalálni stb.
Ne félj segítséget kérni, nem mindenben szükséges csak magadra számítani!
Tanulj, képezd magad, ez életre szóló tanács. Így értékesebb munkaerő leszel, jobb fizetést tudsz idővel elérni.
Keress hobbit, ott tudsz barátokat is találni. Például tánctanfolyam, könyvtár akármi, amit szeretsz csinálni, sok hobbi ingyenes, és vannak klubok, körök, amikhez csatlakozhatsz.
Kérlek, ha eljön az ideje, és úgy érzed, anyagilag is belefér, fordulj szakemberhez, hogy fel tudd dolgozni azt a bántalmazó közeget. Sajnos ezt egyedül gyakran túl nehéz feldolgozni. Vagy egy szeretteljes párkapcsolat is tud majd segíteni, ha lesz egy szeretetteljes párod. Vele és az ő családjával, inkább velük töltsd majd az időt felnőttként, ne a sajátoddal, ők sajnos nem érdemlik meg.
Tudom, ez nagyon távolinak tűnik, de hidd el, eljön az ideje!
A szakembert azért is javaslom, mert sajnos a bántalmazó közeg miatt nagy az esély, hogy bántalmazó kapcsolatod lesz (sőt már volt/van is, ahogy írtad), a szakember ebben is segít.
Kitartást kívánok, ne add fel!
Mindkét nagymamám bántalmazó és alkoholista. Anyukám és apukám is koleszba költözött egyetem alatt, ott találkoztak. Egyetem után jó messzire költöztek a bántalmazó anyáktól. Azóta sem tartják a kapcsolatot, egyikük sem a saját anyjával. Boldog életük van, munkájuk, lakásuk, hobbijuk, utazgatnak.
Ezt azért írom le számodra, hogy lásd, nem vagy egyedül, és ki lehet ebből törni. Nem bűn, ha nem tartod a bántalmazó családdal a kapcsolatot, akár az anyja bántalmazó, akár az apa, akár a mostoha. Akár lelki a bántalmazás , akár fizikai, akár mindkettő.
En
Ez önvédelem, jobb lesz neked nélkülük.
Nagyon köszönöm mindenkinek sok erőt adtatok.
Próbálok kitartani és félretenni pénzt.
Igazából a munkakör amit csinálni fogok is új,soha nem csináltam,amiatt is izgulok..
Nagyon stresszes vagyok,remélem menni fog
Köszönöm mégegyszer kitartok ameddig kell,nekem ez a kis szőrgombóc van csak.
Nagyon szeretem.
:)
Remélem március-április környékén változik a helyzet.
Mindenképpen próbálj meg spórolni, aztán ha tudsz vegyél ki macskás albérletet. Az is jobb megoldás mint a semmi, ha 2-3 emberrel költözöl össze és annyi felé oszlik a lakbér. (Szerintem ez még mindig jobb, mintha otthon lennél.)
Ha esetleg segít neked kiírni magadból én szívesen meghallgatlak, hasonlón mentem keresztül pár hónapja. Kitartást neked ❤
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!