Van aki hasonló helyzetben van?
Kifejtem bővebben.
Szóval, egy 21 éves céltudatos lány vagyok. A környezetemben roma kisebbségekkel vagyok körülvéve - én magam nem vagyok az ugyan -, de a szüleim válása óta a közvetlen környezetemben a családi életemben is megjelentek ilyen új emberek, akikkel együtt élek, vagy legalábbis jelen vannak körülöttem. Leszögezném egyáltalán nem vagyok rasszista távol áll ez tőlem, de most a történet szempontjából ez egy fontos információ, ugyanis ez megmagyaráz mindent.
Tehát olyan személyekkel vagyok körbevéve, akik nagyon fiatalon otthagyják az iskolát, züllött életet élnek, nagyon hamar összeköltöznek az éppen aktuális párjukkal majd teherbe esnek gyereket szülnek 15-16 évesen, szerintem nem kell ezt annyira ragoznom mindenki tudja hogy működik ez náluk. Nekik semmi életképük, semmi cél nincs előttük.
Én így 21 évesen nem így állok, nekem nem ezek a dolgok a fontosak, nálam más tervek vannak előtérben. Építem az életem és a saját egzisztenciám, független vagyok már most is, haladok a dolgaimmal, stabilan szeretnék állni anyagilag, jogsit szerezni és autót venni, egyetem különköltözés stb. Komoly kapcsolatom nincs még de nyilván ez is tervben van amint lesz rá olyan ember akivel eltudnám képzelni. Ezáltal nagyon nagy a kontraszt köztem és a körülöttem lévő emberek között. Nincs egyetlen személy sem az ismertségi körömben akivel tudnék azonosulni, akivel hasonló céljaink lennének és tudnánk egymást támogatni, tehát nagyon egyedül vagyok mert itt mindenki más életvitelt képvisel. A szülővárosom eleve tele van ilyen emberekkel, én viszont nem illek oda, ebből el is kezdtem kilépni. Viszont időnként ugye tartom a kapcsolatot az otthoniakkal de próbálom ezt minimálisra venni igazából. Mert mostohaanyum pl nagyon piszkálni szokott. Az ő fejében az a normális ahogy a gyerekei élnek, hogy rettentő hamar befejezték a tanulmányokat gyereket szültek, összeköltöztek valakivel és így a 20-as éveikben már kész 40-es korú életet folytatnak. Ezért engem meg mindig bánt, olykor nagyon erőteljesen hogy mikor lesz neked párod, mikor szülsz majd, ki fogsz öregedni mikor lesz unokánk stb stb. Igazából le tud rólam peregni mindez, de akkor is borzasztóan zavaró hogy miért kell így leszólni és kicikizni azt, aki normális életet szeretne. Sajnálom de én nem szeretnék 20 éves koromra tanulatlanul lecsaládosodni és problémák közepette 5 gyereket nevelni egy mérgező házasságban… Ha vele beszélgetek nagyrészt mindig ezt hallgatom és már elegem van ebből.
Könyörgöm 21 éves vagyok nem 50, előttem van még minden most kezdem az életem igazán. Ki akarom magam élni, jönni menni szép helyekre utazgazni, bulizni, ismerkedni, tanulni művelődni, pénzt keresni. Nem kell még nekem elköteleződni ilyen fiatalon, mikor még lehet lesz vagy 10 ha nem több párom.
Mindenki úgy rontja el az életét ahogy akarja, de én minőségi jó életet szeretnék, nekem nem az van szem előtt hogy családot alapítsak.
Abban bízok, hogyha teljesen kiszakadok ebből a körből oda ahol hozzám illő támogató emberekkel találkozok és kapcsolatokat alakítok, majd nem leszek elítélve hanem inkább építeni fognak. Egy ilyen közegre van szükségem ahol az értékek és célok vannak jelen, így mindig motivált tudok lenni. Mindenesetre nagyon nehéz egy gyenge közegben értelmesnek maradni.
Van itt valaki, akinek ilyen tapasztalai vannak esetleg? Meséljetek egy kicsit, ti hogy kezelitek ezt?
válasza: válasza:Ezek a cigányok vagy az ezekhez hasonló emberek az ösztönlények.
Sokaknak nem kell életcél, beleszülnek rohadt fiatalon a nyomorba pár pulyát és életcél teljesítve. Ő nekik elég ennyi. Általában ezekből az emberekből kerülnek ki a társadalom alsó rétegei. Viszont az írásod alapján kissé egocentrikusnak tűnsz, minden korodbeli lány azt hiszi, hogy ő annyira ügyes, okos, bölcs, érett, hogy kijelenthesse azt, hogy nem találja a helyét és a párját. Mellesleg a mostohaanyád nem értem miért akarja azt, hogy félig gyerek fejjel elkötelezd magadat, hogy egy bizonyos sémának megfelelj. Elhiszem, hogy jó szülőnek lenni, de anyagi háttér és egy egy megbízható társ nélkül nem ajánlatos. Mellesleg mi lesz a fiatalkori emlékeiddel, bulizásokkal, pasikkal, és stb-vel. Ne, hogy eldobjad egy olyan személy miatt aki a boldog életet a korai elkötelezettséggel köti párhuzamba. Minden ember más ütemben halad.
válasza:Eleve mostoha anyukádnak mi köze az életedhez?
Még ha vér szerinti anyukád mondaná...
válasza:3-as mondjuk az, hogy lehet vele él és ő nevelte? Jó is lenne, mi ha a mostohak csak a lovet, kaját adnak, mosnanak, takaritananak es pakolnanak a pulyak utan, de amugy kuss.
Kérdező: Nagyon szépen irtal. Az egyetlen, amin kicsit megakadtam, hogy.valahogy azt kepzeled, ha innen kikerulsz, mineig motivalt emberek fognak korulvenni es teged is motivalnak? Most szerintem tök rendbevagy es sose legyél masoktol fuggo a motivacio teren se.
Mostohaanyud vagy barki, aki azzal jon mikor lesz csaladod. Egyszeruen mondd azt, hogy pontosan 5 ev mulva. Ha kerdezik miert, azert mert neked az az eletcelod es kesz.
5 ev alatt remelhetoleg mar nem ott laksz, dolgozol es nekik lehet el is felejtodik:-). Csak tanuld meg ezt nyugodtan kezelni, mert az még nem megy.
válasza:Nem értem mi a kérdés.
Aki ennyit rizsál, problémázik, hogy lehet céltudatos?
válasza:Folyt. Azt is leírtad mire van szükséged, milyen közegre. Hol a gond?
Aki hasonló helyzetben van, mindenkinek más az eszköztára. Van aki tűr, van, aki szenved és csak panaszkodik. Van, aki az asztalra csap és költözik. Én az utóbbi vagyok. Téged ez miben segít?
válasza: válasza:Nem vagyok ilyen helyzetben. De azt gondolom, ill. olvastam róla, hogy azok a romák, akik megpróbálnak kitörni a mélyszegénységből, egyetemre járnak, dolgoznak, rendes, "nagyvárosi" életet élnek, ugyanezt élik meg. Amikor hazamennek, kicikizik őket, beszólogatnak stb. és nem értik meg, hogy nekik is ez lenne az egyetlen esélyük a jobb életre. A közvetlen, vér szerinti családjuk és a tágabb közösség egyaránt. Gyakran ők támogatják aztán a családjukat anyagilag, és ezt el is várják tőlük. Nem lehet őket teljesen elvágni, hiszen mégis ők a szülők/testvérek stb., de egyben nagy teher ez a fajta kiközösítés-lenézés-irigység. Teljesen megértem, hogy nagyon nehéz neked.
Egyszerűen meg kell tanulnod elengedni a füled mellett, ők ilyenek, és nem képesek vagy nem akarnak változtatni. Ha lesz rá lehetőséged, költözz el, hogy ne legyél napi szinten kitéve ennek, de ahányszor hazamész látogatóba, ezt mindig a fejedhez fogják vágni.
válasza:Ahogy lehetőség adódik, el kell költözni és az életed építeni máshol, aztán nagyon ritkán hazamenni, mert akkor azért leszel a fekete bárány.
Gondolkozz előre, mert az ilyen környezet szokta később anyagilag lehúzni azt, akinek sikerült továbblépnie.
válasza:Nekik a számtalan gyerek fiatalon az életcél, neked más.
Nem kell egyeznie, mert egy utcában laktok. Mostohaanyádnak is más az életcélja, azzal sem kell egyezni.
Most akkor mi a gond?
Te majd elköltözöl, ha úgy lesz, és éled a te életed, ő meg az övét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!