Mit szólnál, ha a fiad egy kövér lánnyal lenne együtt? Ellenszenves lenne a lány emiatt? Tennél valami megjegyzést rá, akár a lány háta mögött csak a fiadnak?

Figyelj most jól, cicavirág!

Egy túlsúlyos kamasz lány vagy. Ez a 3 együtt egy nagy egyveleg. Nem olvastam el a 3 oldalnyi választ, de az biztos, hogy egy csomóan rosszra figyelnek. Senki le se fossa, hogy nézel ki, és milyen duci vagy. Azt fogják nézni, hogy ki vagy te, és a fiúknak mit tudsz felmutatni, illetve ő neked.

Túlsúlyos vagy, ezért ez téged jobban érint, hiába fogadtad el ügyesen, akkor is jobban téma ez a te fejedbe, mint máséba.

Kamasz vagy, még fedezed fel az igazi értékeket, amik a személyiségben, érzelmekben, gondolatokban, megélésben rejtőznek. Normális, hogy ilyen felszínes gondolatokat komolyan megkérdőjelezel, hisz hogy jutnál el ezen megkérdőjelezések nélkül oda, hogy majd idősebbként átlásd, hogy ezek a megszólalások csupán balgaságok, badarságok.

Lány, a változó lány testben, ahol, mint frissen felfedezett, a fiúk és lányok is izzanak, hogy megtapasztalják ezeket, és persze, hogy figyelsz rá, hisz egy nőies finomság, más, mint fiúknál, hogy "jól nézzen ki". De ismétlem, senki le se szarja.

1 dolgot kell ismerj és elfogadj magadban.; "A szerelmem hogyan vélekedik erről, neki mennyire fontos, milyen vagyok?"

Ő az, aki már ismerkedik veled...

Meghív magához, mert ő egyre közelebb kerül hozzád.

Számít, hogy bárki más bármit vélekedik?

Nem csak az számít, hogy ő, aki egyre jobban ismer téged, téged akar?

...Ismétlem.., senkit sem érdekel. Meg akarnak majd ismerni. Az, hogy a tested túlsúlyos, egyetlen egy aprócska tényező egy rendszerben, ami végtelenül lényegtelen ahhoz képest, amik érdeklik őket, hogy te ki vagy, milyen emberrel van együtt a gyermekük.

Ezeket, mint szülő is írom.

A barátnőid csak kis felszíneske lánykák, akik valamiért szemellenzővel járkálnak, és nagy egóból erősen csivitelnek, te meg tapasztalatlanként épülő elmével megkérdőjelezted ezt. Ez mind teljesen oké. A következő lépés, hogy megtapasztalod, hogy mi fogja őket érdekelni, kik ők, milyen a családdinamika, mit képviselnek morálba, személyazonosságba, és amit csak látsz, és el is felejted majd ezt a sok buta kommentet, amit mondtak neked.

Első oldalon van egy szülő. Láthatod az átlag szülői gondolkodást. Számunkra teljesen abszurd, hogy egy olyan szülő, akinek a gyermeküknek párja ha átmegy, megjegyzéseket tennének. Ez nehezen leírható szintű abszurditás. Erre szerintünk semmi esély sincs szinte.

Ha ilyen történne, teljesen kikelnénk magunkból. Ő azt írta lerúgná. Én biztos találkozni akarnék az illetővel és kérdőre vonni, elmondani, hogy mit látok, miért nem helyes. Bár az én gyermekem lehet ki is röhögné vagy felállna az asztaltól.

A gyermeket sajnálnám, akinek ilyen szülei vannak. Tudod ez köztudottan nagy szégyen az érettek körében.

7#, ez helytelen.

Miért lenne más ez? Az a normális, hogy amikor alakul a gyermeked kapcsolata, megosztja veled, mert örömmel jár számára, 1 család vagytok. Lehet ebből sem derül ki, mert ilyen felszínes dolgoknál van fontosabb, de ki tudja.

Az a normális, amikor nem lesz feszengés. Mert nem egy olyan család vagy, aki arra agymosta magát, hogy csak ilyen ostoba kereteken belül válogat a gyermeke.

A normálisnál nincs feszengés, hanem belenézel a tekintetébe, és meglátod milyen ember, és egyből örülsz, mert érzed, hogy jót adhat a gyermekednek. Legalább is valószínű, ha a gyermekednek van egy fél hajszálnyi önismerete, és szülői segítsége, támogatása.

Ha kézen fogva benyitna a lányom vagy a fiam, egy saját neméhez tartozó, kövér, néger fél kezű emberrel, akkor csak annyit kérdeznék a gyermekeimtől, hogy miért nem mondták el, hogy nem heterók, mert engem nagyon érdekelt volna, és úgy máshogy segítek, mert más a párkeresés.

Saját esetekből annyit, hogy első szerelmemnek művészethez méltó teste volt, majd utána több párom is volt, akik így vagy úgy de defektesek voltak az átlag szemébe, de nem szóltam, mert nekem ez mindegy, és nem az én dolgom helyzeteket megoldani másoknak.

Kérdező, egyszerűen csak engedd el ezeket a gondolatokat. Arra "izgulj", hogy mit tudsz magadból bemutatni, mennyire tudsz kommunikálni, mennyire vagy öntudatodban, mennyire működsz egészségesen érzelmileg és pszichológiailag, mennyire vagy szabad önmagad, mennyire tudsz azonosulni és viselkedni megfelelően a helyzetben, mennyire beszélsz nyíltan a dolgaidról, és mik azok a dolgok, mennyire komolyak, igazak, érettek, racionálisak, mennyire vagy befogadó, mennyire látod át, amit mondanak, mennyire leszel hasznos ezek által a gyermeküknek az életében ha úgy alakul, vagy egyáltalán mi várható. Éreztetheted azt, hogy akár életen át tartó materiál vagy, ha jelenleg olyan szándékaitok vannak a pároddal. Mennyire vagy olyan, aki együtt alakul és fejlődik a gyermekükkel, hogy egyik se távolodjon el, hagyja el a másikat, mert "túl jó" lett. Mennyire vagy elhivatott a dolgaidban, és a kapcsolatodban a gyermekükkel. Annyira és úgy, amennyire egészséges? Nincs aránytalanul nagy megszállottság, sem érdektelenség?

Na ennyi elég.

Senkit nem érdekel, hogy kövér vagy. Engem az érdekelne, ez mit képvisel benned, miért alakult így, és mi a belső gondolatmeneted és magyarázatod arra, hogy... és olyan dolog van itt, amit meg kéne kérdezzek, hogy miért nem teszel ellene, ha nem teszel, vagy egyáltalán miért van ez. Nekem akár a héderelő életforma is megfelelne válaszként, hisz kinek mi kell, azt élje, de a lényeg, hogy tudni akarnám, hogy a másik, aki a gyermekem párja, mennyire tudatos az életében, mennyire egy fejlett, működő, jól funkcionáló, egyedi valaki. Nem a mellék mellék mellék mellék eredmény egy része, hogy "kövér". Az senkit sem érdekel.