Miért szülnek egyesek össze-vissza?

37-es, 34-es vagyok, ebben teljesen egyetértünk, viszont a meg nem született gyerekekkel kihal a társadalom, míg a megszületettekkel- akármelyik társadalmi rétegből kerülnek ki, még lehetne kezdeni valamit.

Nyilván ehhez sokkal értelmesebb kormány kellene, felzárkóztatás, valódi segítség, nem csak tűzoltás. Ezek a kérdések lesznek azok, amik 10-20 év múlva itt lesznek a nyakunkon, de az is lehet, hogy már itt van...

Látszik hogy mennyit változott a világ. Nem a "semmire" szülnek a nők (párok), hanem az igényszint változott. Én is, a férjem is és nagyjából szinte mindenki anyósék nyakára lett szülve, ugyanis ez pár évtizede tök normális volt, egyáltalán nem volt elvárás hogy egy fiatal pár a saját lakásában éljen. Nem is volt rá lehetőség, kalákába állva vagy 40-50 éves futamidejű hitelekkel tudták költözni.

Ma ezért meddő minden negyedik pár, meg eljutottunk oda, hogy otthonteremtenek egyetem után, és 35 évesen kezdődik a vakarózás a nagy egzisztencia közepén. Lehet gyűjteni a lombikra.

Amúgy húszévesen anyám engem is a "semmire vállalt" apámmal, hiszen nagyanyáméknál laktak és még munkaviszonya sem volt anyámnak. Aztán a két, érettségivel éppen csak rendelkező szülő diplomás, adófizető polgárokat nevelt... De gondolom normális esetben abortuszra kellett volna menniük vagy örökbe adni minket.

45: "a mai 20-25 évesek agyban még agyban gyerekek"

Nehogy azt hidd már, hogy a szüleid, nagyszüleid agyban akkora felnőttek voltak 20-25 évesen. Ugyanannyi húgyagyú huszonéves volt régen is, sőt.

40, buktál matekból?

Később költözünk anyóshoz, mint a gyerekünk született. Apósom ápolasra szorult, anyós pár évvel volt nyugdíj előtt. Nekem ez a hivatásom, otthon voltam, nem volt kérdés, hogy megoldom az ápolását. Hatalmas családi ház, elfértünk, odaköltöztünk, a sajátunkat kiadtuk.

Amikor após meghalt, leültünk, megbeszéltük, hogy jól megvagyunk, maradjon így.

Aztán évekig ápoltam az SM-es anyósom.

De ja, a nyakára szültem...

44, szerintem nem kell kiforgatni a kérdező válaszát.

66-ban én is a semmire lettem megszülve,ha úgy vesszük. Igaz, anyámék már akkor is modern vonalasak voltak, egyik szülő nyakára sem költöztek (hiába volt az a "divat" akkoriban), ők elmentek albiba (külön lakrész külön bejárattal egy öreg házaspárnál). Én ott nőttem fel 5 éves koromig, nem észleltem a tulajdonviszonyokból semmit, mi ott laktunk, kertet használtuk, udvarban játszottam, az jött hozzánk, aki akart, de akkor is albi. Utána olyan városban vállaltak állást, ahol adtak szolgálati lakást, oda született a húgom, ha úgy vesszük, szintén a "semmire". 35 évesek voltak, mire összejött a saját családi ház ára (akkor már én 13 voltam, tesóm 7). Anyuék is "csak" érettségizettek, de akkor ez nem az alja volt (mint amiről most a kérdező ír, messze nem az a réteg).

Húgom fejlesztő mérnök, én adószakértő vagyok, mindkettőnk gyereke közgazdász, tehát igen, adófizető állampolgárokat neveltek, és persze mi is.

A kérdező az alja rétegről ír, tesóm azt mondja amúgy (ő Angliában él), hogy ott is megvan ez a réteg amúgy, aki potyogtatja, és újratermeli azt, aki szintén nem dolgozik, segélyből él és potyogtatja). Ott sem C-k és migrik, úgynevezett "fehér szemét", van erre egy angol kifejezés is.

Na ez itt is megvan, végülis kis kivétellel magát termeli újra az emberek nagy része.

De ezt ne keverjük a 60-as években házasodott, (esetleg szülő nyakára) szült szüleinkkel, mert baromira nem ugyanaz.