Jogosan èrzem azt hogy ez így nem jó? Vagy fogadjam el a fèrjem álláspontját?
Fèrjemmel ès 4 hónapos kislányunkkal 2 hónapja költöztünk el. Eddig ott èltünk ahol èn felnőttem. Ott voltak a barátaim, rokonok, testvèrek.
250 kmrel arrèbb költöztünk.
A párom kapott most egy álláslehetőséget. A sors fintora hogy attól a településtől nem messze ahonnan jöttünk. El akarja vállalni, ès ott egy szálláson lakni hétfőtől pèntekig. Mi meg maradnánk itt. Èn itt senkit nem ismerek, kistelepülès. Kocsim jelenleg nincs, így ha bárhova menni szeretnèk mèg az se hogy megkèrek egy rokont, vagy barátot hogy vigyen el. A párom nem èrti mièrt akadtam ezen ki annyira. Ideiglenes lenne fèl vagy egy èv. Nekem ez nagyon hosszú időnek tűnik elsőre.
17#
Korlátozni? Azèrt mert nem akarok egyedül maradni azzal korlátoznám? vasárnap estètől,pèntek estèig nem olyan jó móka teljesen egyedül lenni.
Igen, korlátoznád. És nem is öncélú hobbijában, hanem munkájában, amikor értetek dolgozna. Maradhatna ő állandóan otthon veletek is, akkor sose lennél egyedül. Csak akkor valaki tartson el titeket helyette.
Egy kicsit felnőttesebben kéne viszonyulnod a helyzethez.
#22, nagyon beragadt ez az "értetek dolgozna", ugye? Mert ha egyedül volna, fekhetne a kanapén egész nap. Ja, nem. "Valaki tartson el titeket helyette..." erre már nem is mondok inkább semmit.
Az meg végképp elkerülte gondolom a figyelmedet, hogy a férjnek van állása jelenleg, és egy minden szempontból méltánytalan helyzetben akarja magára hagyni a feleségét. A pénz rohadtul nem minden. Sőt.
Sok ember él úgy hogy a párja nem megy hozzá haza minden este. Külföldön dolgozik, az ország másik részén dolgozik (mert náluk munkanélküliség van), vagy éppen katona, rendőr stb. De még egy ügyelős kórházi orvos se mindig alszik otthon. És sokan nem is egy, hanem 2-3 gyereket nevelnek így.
Nyilván nem vagyunk egyformák, nem mindenkinek ugyanannyi a teherbíró képessége (sem fizikailag, sem lelkileg). De a kérdező és a férje önként jöttek el a 2 hónapos babával onnan, ahol a családjuk élt. Most itt vannak a nagy ismeretlenségben és néznek, mint Jenő a moziban, hogy ez ilyen helyzeteket is produkálhat.
Egyébként még az is fölmerült bennem, hogy a kérdező lakjon addig a szüleinél (ha elférnek), a férje pedig hétvégén oda menjen "haza" hozzájuk. Lehet, hogy ez mindenkinek jobb lenne.
Ja, bocs, ezen elsiklottam.
Akkor még a férj szülei merülhetnek föl, bár gondolom ott meg az anyós-meny konfliktusoktól tartana a kérdező.
Fentebb írtam, hogy nekem a szüleim már nem èlnek. Testvèremèkhez meg nem tudnèk hetekre beköltözni.
Vállaltam hogy elköltözünk. Nekem ismeretlen, a páromnak nem. Ő errefele nőtt fel. Viszont amikor elköltöztünk akkor nem volt szó arról, hogy ő olyan munkát vállalna ahonnan nem jön haza.
Annyira nem volt egetverő hogy mi elköltözzünk a règi házból. Csak mivel egy család lettünk, úgy voltunk hogy olyan házat szèpítgessünk ami csak a mienk. De ha ezt tudom hogy ő elmegy így dolgozni, akkor biztosan nem költöztem volna mèg el onnan.
Na, akkor ezt benéztem, mert azt gondoltam, a férjed szülei is ott élnek.
De ha errefelé élnek, akkor adott esetben tudnának segíteni, nem?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!