Hogyan legyek a támasza a barátnőmnek az édesapja halála után?
Kb 2 hónapja hirtelen meghalt a barátnőm édesapja. Ez természetesen nagyon padlóra küldte,és ez érződik a kapcsolatunkban is.
Az utobbi idoszakban nagyon passzív lett, nagy hangulatingadozáyai vannak stb.
Már sokadik alkalommal megharagudt rám, hogy egy nehéz nap után úgy érzi hogy nem szamithat rám. Távolabb lakunk egymástól, igy nincs lehetőség napi szinten talalkozni. Minden nap beszélünk, esténként tobb órát is akár, de vannak esték amikor csak fél szavas valaszokkal reagál a kérdéseimre, és neki nincs semmi mondanivalója.Beszélgetés kozben percekig tartó nema csendek vannak, mert már kifogyok az ötletből, hogy mivel próbálkozzak. Az ezt követő napokban pedig meg van haragudva ram, hogy nem hallgatom meg, és hogy nem számíthat rám, pedig én őszintén szólva barmire képes lennék hogy enyhíteni tudjam a fájdalmát. Mit csinálok rosszul, hogyan lehetnék jobb támasza, hogy ne legyenek ilyen helyzetek? 30F
válasza:Kérdező, a gyász ilyen. Pontosabban: ilyen is. Hullámzó.
Eltart még egy ideig - esetleg jó sokáig -, sajnos.
A barátnőd egy dolgot szeretne: visszakapni az apukáját. De ezt nem tudja neki megadni senki. Dühös most mindenre és mindenkire. Az egész világra.
Rád is.
Talán bűntudta is van, ha hirtelen távozott. (Nem tudott tőle elbúcsúzni, maradtak lezáratlanságok, nem látogatta meg legutóbb, amikor még meglátogathatta volna, stb)
Nem igazán tudsz neki segíteni, ezeket a belső viharokat neki kell rendezni. Legfeljebb türelemmel elviseled a hangulatingadozásait.
Ha nem csitul a gyász - de ehhez, mint írtam, idő kell!! -, javasolhatsz neki gyászfeldolgozó csoportot.
válasza: válasza: válasza:Jó, és azért mert gyászol, bunkónak kell lenni?
Ha nem tudja megfogalmazni az érzéseit, ott a pszichológus, nem szégyen elmenni. És hiába pontoztátok le a kettest, mert igaza van. Én lehet megkérdezném a csajtól, hogy oké, hogy ő gyászol, de ha félszavakban válaszol, akkor mi a bánatról beszélgessetek? Ha semmihez nincs kedve, hova menjetek? Mit szeretne csinálni? Vagy mit érez? Fogalmazza meg, ha nem tudja, akkor irány a pszichológus. Ha meg csak veled ilyen bunkó, akkor ott tényleg halódik a kapcsolat, aminek nincs köze az apja halálához.
Kedves kérdező.
Megpróbálok neked érdemben válaszolni illetve tanácsot adni. Én ugyan ebben a helyzetben voltam egy évvel ezelőtt. Csak én voltam a gyászoló, Édesapám balesetben elhunyt. Külföldön élek, de a gyász miatt hazaköltöztem a testvéremhez a családi házba. A párommal fél évig éltünk külön. Természetesen ahogy lehetőség volt meglátogatott, és én is őt. A lényeg amit ebből szeretnék kihozni, hogy a gyász minden addigi érzést felülírt, szeretet Édesapám elvesztése, feldolgozása az életnek amibe ő már nincs az nem nehéz, hanem felfoghatatlan fájdalom. Mindenki másként éli meg a gyászt. Nekem is számtalanszor volt hogy csak órákig bámultam a páromat telefonálás közben. Volt hogy szavakkal bántottam, dühös voltam rá, ami természetesen nem rá vonatkozott. Ez a gyász része. “Mindig azt bántod akit a legjobban szeretsz.” Amit tehetsz, hogy kitartasz. Természetesen nem kell mindent eltűrni, de ez most egy nagy bonyolult folyamat. Kívánom nektek a legjobbakat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!