Hogy magyarázzam el a családnak, hogy nem akarok orvos lenni?

Sziasztok!

Szóval az a helyzet, hogy eléggé meg vagyok keseredve az elmúlt időszak miatt. Orvosira járok három éve, de már csúsztam egyszer, így csak másodéves vagyok és úgy néz ki, megint sikerül csúsznom.

Szóval az a problémám, hogy szeretném abbahagyni az orvosit.

Már évekkel ezelőtt is úgy éreztem, hogy a pályaválasztás terén nem én döntöttem, hanem úgymond az "elvárást" teljesítettem, amit a szüleim és a tanáraim támasztottak felém. Akkor sem érdekelt már a biosz, sem a kémia, mégis emelteztem belőlük, hogy büszkeséget hozzak a családnak. Úgy voltam vele, hogy ez egy szép szakma, elismert, szóval jó lesz, majd kialakul a hivatástudat. Most már ott tartok, hogy gyűlölöm az egészet és nem akarom folytatni, nagyon nehéz nekem és kezdek rámenni a sok stressz miatt, vizsgák miatt, de ugye ez generálja magát, mivel nem szeretem, nem vagyok sikeres, stresszelek emiatt, ezért még jobban nem szeretem. Úgy csodálom azokat, akik minden áron orvosok akarnak lenni és megtesznek mindent, de ez belőlem hiányzik.

A család...ha ezt megtudná szerintem botrány lenne belőle. Nagyon büszkék rám, még így is hogy csak éppen megyeget, de ha megtudnák, hogy abba akarom hagyni, nagyon kiborulnának.

Természetesen elvégeznék egy másik szakot, nem egészségügyben, de egy nagyon korrekt szakma, amivel jó egzisztenciát is tudnék teremteni magamnak, mégsem halok bele az egyetembe...

A másik dolog, hogy a szüleim eléggé félnek a környezet véleményétől és attól tartok, hogy ezután én lennék az aki szégyent hozott a családra.

Ti hogy látjátok a helyzetet, mit tennétek a helyemben?

Előre is köszi a válaszokat!