Hogy magyarázzam el a családnak, hogy nem akarok orvos lenni?
Sziasztok!
Szóval az a helyzet, hogy eléggé meg vagyok keseredve az elmúlt időszak miatt. Orvosira járok három éve, de már csúsztam egyszer, így csak másodéves vagyok és úgy néz ki, megint sikerül csúsznom.
Szóval az a problémám, hogy szeretném abbahagyni az orvosit.
Már évekkel ezelőtt is úgy éreztem, hogy a pályaválasztás terén nem én döntöttem, hanem úgymond az "elvárást" teljesítettem, amit a szüleim és a tanáraim támasztottak felém. Akkor sem érdekelt már a biosz, sem a kémia, mégis emelteztem belőlük, hogy büszkeséget hozzak a családnak. Úgy voltam vele, hogy ez egy szép szakma, elismert, szóval jó lesz, majd kialakul a hivatástudat. Most már ott tartok, hogy gyűlölöm az egészet és nem akarom folytatni, nagyon nehéz nekem és kezdek rámenni a sok stressz miatt, vizsgák miatt, de ugye ez generálja magát, mivel nem szeretem, nem vagyok sikeres, stresszelek emiatt, ezért még jobban nem szeretem. Úgy csodálom azokat, akik minden áron orvosok akarnak lenni és megtesznek mindent, de ez belőlem hiányzik.
A család...ha ezt megtudná szerintem botrány lenne belőle. Nagyon büszkék rám, még így is hogy csak éppen megyeget, de ha megtudnák, hogy abba akarom hagyni, nagyon kiborulnának.
Természetesen elvégeznék egy másik szakot, nem egészségügyben, de egy nagyon korrekt szakma, amivel jó egzisztenciát is tudnék teremteni magamnak, mégsem halok bele az egyetembe...
A másik dolog, hogy a szüleim eléggé félnek a környezet véleményétől és attól tartok, hogy ezután én lennék az aki szégyent hozott a családra.
Ti hogy látjátok a helyzetet, mit tennétek a helyemben?
Előre is köszi a válaszokat!
Orvosira járok három éve, de már csúsztam egyszer, így csak másodéves vagyok
A kreditrendszerben ez nem így működik...
12, gondolom úgy érti hogy egy vagy több tárgyat nem tud felvenni egy sikertelen miatt. Egyébként nekem is volt olyan targyam, nem is egy ( nem orvosin) amire másik épült így egy évvel elcsúsztam, hiába van kredit rendszer.
Szerintem a kérdezőnek abban igaza van hogy ha már most gyötrődés kár tovább folytatni, ha nagy kínnal el is vegezné sosem szeretné a munkáját. Fiatalon sajnos befolyásolható voltam én is, el is kezdtem egy egészségügyis szakot, kb 2 év után hagytam abba. Az első évben jól ment mert érdekelt, de ahogy rajöttrm hogy ez engem nem izgat egxre rosszabbak lettek a jegyeim mert csak kínlódtam a tananyag felett annyira nem érdekelt. Akkor inkább tanulja ami érdekli. A szülők majd megbékélnek. Eleinte biztos ellenzik a dolgot, de erről mindig eszembe jut egy eset amikor vizsgáztam. Ez mar a masik szakomon volt, dolgoztam ki a tételem, az előttem lévő srác felelt. A végén megkérdezte az oktató hogy végül is miért van itt. A valasz az volt hogy az apja eröltette. A tanár meg megkérdezte hogy végül is meddig akarja az apja életét élni a sajatja helyett, hisz tisztán látszik hogy ez nem neki való.
Most még " csak" pár év ment rá, nem 5-6. Kisebb a veszteség.
Kontrollmanias lelki terrorizalo szulonek ilyen megfelelesi kenyszeres gyereke lesz ,aki tonkreteszi a sajat eletet.
Nem te tehetsz rola.
Jo,h felismerted,h ez neked nem megy.
Ird ossze igy ,ahogy itt levezetted es olvasd fel nekik. Esetleg ott lehetne egy baratod is.
Vagy kamerat indits be ,ha veresre szamitasz. A felvetellel megetsg a rendorsegre.
Igenis mondd meg,h nem csinalod tovabb es hova mesz mit akarsz tanulni. Az mar fizetos lesz?
Pihenj par honapot ezutan a remalom egyetem utan (van orvos acsaladban,ellensegemnek ae kivannam ,amennyit gurcolt tanult erte)
#17
Ráadásul még majd kapja is a negatív kommenteket, hogy pénznyelő.
Nem igazán tudom sajnálni az ilyen szülők pénzét.
Kontrollmániásak, ennek fizetik meg az árát, csak sajnos a gyerek is szív, ezek miatt.
Természetesen az áldozat itt is a szülő lesz, hogy milyen hálátlan gyereke van :(
#19
A nevelés eredménye, hogy ilyen lett, pont ez a lényeg.
Nem alakul ki a gyerekben a döntéshozó képesség.
Szerinted az normális, hogy valaki az egyik legnehezebb pályát ráerőlteti a gyerekére?
A gyerekünk képességeivel tisztában kellene lenni mielőtt tanácsolunk, neki bármit is.
Totál nem tudom sajnálni, hogy felesleges pénzkidobás volt, az egoizmusuk levét isszák.
A gyerekük viszont kezdheti elölről, ráadásul kudarcélménye lett, ami az önértékelésének se tett jót.
Amikor kockázatos befektetést választunk, nem kell meglepődni, hogy nagyobb a bukás esélye.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!