Egyformán szereted a férjed/feleséged és a gyereked?

Gáz, ha már sorrendet kell felállítani... Másfajta szeretet, de nincs ilyen, hogy erősebb.

Féltékeny vagy a lányodra. De nem vele kell versenyezned. A baj az, hogy a férjed nem szeret és kiközösít a családból, nem az, hogy a lányodat szereti.

Kérdés, miért van ez, mitől lennétek újra egy pár és nem csak eltűrt lakótárs. Valamiért csak megszerettétek egymást. Az hova lett? Ekkora gyerek mellett miért nincs időtök egymásra? Miért nem vagytok egy csapat?

De te miért hagyod ezt csak úgy, hogy ök nyaralhatnak, te meg nem?

Anya-lánya nyaralásra miért nincs szükség?

Először is, nem, ez nem normális. Sőt, már-már beteges is. Azt tudom elképzelni, hogy:

-Csak gyereket akart, az volt a fontos

-Egyszerűen nem szeret, nem kíván már

-Valami komoly pszichés gondja van, hogy így ajnározza a gyereket

Egy gyereket kell szeretni, de, hogy nem bír időt tölteni nélküle, az minden, csak nem egészséges.

Át kellene gondolni mióta van ez, vagy mitől. Szex, egymás elismerése, megfelelő házimunka megosztás, családi kapcsolatok rendben? Nincsenek szőnyeg alá söpört problémák?

(Zárójelben megjegyzem, innentől tegyél félre pénzt magadnak, hogy valahogy a te igényeid is ki legyenek elégítve, ne csak a gyereké. Az extra fasságokat rendezze egyedül apuka)

Amit én innen javasolni tudok:

Próbáld meg még párszor higgadtan, összeszedetten, nem támadólag elmondani mindezt.

Ha nem használ, helyezd kilátásba a következményeket (külön alvás, szétköltözés, válás stb), illetve akár egy terapeutához is elmehetnétek - hátha tudna rá hatni. Esetleg pár napra le is léphetnél, hogy kicsit észre vegye magát.

Viszont ha innen semmi nem válik be, az a rossz hírem, hogyha még akarsz normális életet élni, válni kell.

A gyerek nevelése mehet felesben, vagy ha így odavan, apuka viheti a prímet, te meg minden hétvégén magadhoz veheted. Így is, úgy is szeretni fog az a gyerek.

Meg persze van egy másik ötletem is, mi ez a hatalmas rajongás, de remélem nincs igazam...