Panaszkodó rokonsággal mit lehet csinálni? Meg se halljam?
Nagyszüleim + apukám testvére és neki a családja vidéken élnek, együtt. Kb. az az "igazi magyar valóság", lelakott kádárkocka ház, annak van igaza, aki hangosabban ordít, gyereknevelés is ebben merül ki, kutytartás azt jelenti, hogy a 3-4 napos maradékokat adják oda neki és minek annak oltás, úgysem viszik sehová...
Régen is volt 1-2 panaszkodós mondatuk, ott nincs munka, nincs élet. De a covid óta, ha megyek, az ottlétem semmi másról sem szól, csak hogy ezt hallgatom. Milyen kilátástalan minden, nincs munka/előrelépés, hát ők már most megmondták a gyereknek, hogy a továbbtanulást felejtse el (12 éves...). Itt előbb-utóbb éhezés és fosztogatás lesz, a családok majd sorban mondanak le a gyerekeikről és az idősekről, mert nem lesz pénz etetni őket, gondoskodni róluk.
Ha kicsit vidámabb témákról beszélnék, elmesélném, mi történt velem, vagy mik a terveim/terveim, akkor is csak visszakanyarodunk ahhoz, hogy lehessen panaszkodni, sopánkodni, félni. Például tegnap meséltem, hogy nyáron hová utazom, milyen helyekre készülök, erre hogy hááát ezt nagyon meg kell gondolni, mert ki tudja, ott milyen állapotok vannak, ők már olyat is hallottak, hogy egyenesen a repülőről leszállva rabolják el a fiatal lányokat és adják el utána őket. Meg állandó kérdés, hogy én mit tudok Budapesten EGYEDÜL csinálni évek óta... Hogy nem rossz ez nekem? Hogy senki nincs itt, se család, se régi barátnők? És hiába magyarázom, hogy nem vagyok egyedül, ismerkedek, itt hétköznap este is be lehet ülni bárhová, nem az van, hogy 7-kor már ember sincs az utcákon.
Nagyon lehangoló az egész, konkrétan 1,5 órát vezetek azért, hogy full depressziós legyek utána. De ha meg nem megyek, mint most, pl 3 hónapja nem voltam, mert legutóbb a 12 éves unokatestvérem úgy belém állt, hogy csak lestem, a többiek meg egy szót sem szóltak volna... Szóval ha nem megyek, akkor meg mama sír nekem, hogy én már nem is foglalkozom velük, sosem látogatom meg őket és hogy szét van hullva a család. De nem azért megyek, hogy ezt hallgassam, próbálom az életemből az ilyesmiket kizárni. Őt, őket sem akarom megbántani, hogy nem érdekel a problémájuk, de konkrétan ők csak ezekről beszélnek, viszont változtatni meg nem akarnak. Például nagynéném és a férje már 15 éve panaszkodnak, hogy "nincs munka", sz_r a fizetés, de az eszükbe nem jutott még, hogy esetleg tanuljanak valamit, képezzék magukat és mindjárt többre vinnék, ha nem érettségivel, nyelvtudás nélkül keresnének munkát.
Szóval panaszkodnak, de változtatni nem hajlandók semmin.
válasza:Vannak dolgok amikben egyet értek veled, az öregek ilyenek, nem sok panaszkodásmentes idős embert ismerek. Na most hogy kitérjek a baromira szemet szúró dolgokra.. Nem olyan könnyű ám eladni egy házat. Sz@rért húgyért el lehet természetesen. Nyilván nem látod át mert házad sincs.. Az építőanyag sosem volt olcsó biznisz, ha már így megemlítetted h lelakott a kádárkocka. Sétálj körbe az OBIban, meglátod miről beszélek. Egyébként ha eladod a normál állapotú házad egy 10esért vidéken, egy város közeli házat se tudsz venni magadnak 25-30 alatt ami ugyanolyan szinten van mint ahonnan jöttél. Max ha lebéklyózod magad 20 évre a hitellel, éppeszű ember meg nem megy bele, csak ha mondjuk orvos, vagy mérnök, mert ez a munka kb életbiztosítás :D
Azt mondtad nagynénédet kicsapták mert a gyerekért kellett járnia, intezni az ügyeit, gondolom táppénzen is volt, stb. Na most ez sem olyan könnyű, főleg ha a férj is dolgozik, vagy netán ki is lépett az életükből. Az anyukák alapból rosszabbul állnak sajnos a munka területén, de majd ezt is megtudod! Sok helyre már fel sem vesznek ha megtudják hogy anya vagy!!! De ezt is majd meglátod.
A másik pedig az, hogy úgy állítod be, mintha olyan könnyű lenne új vegzettséget szerezni. Na most anyukám, ez pénzbe kerül, és sok időbe. Oda el kell járni, ha szakma akkor gyakorlat kell és nincs kibúvó. Plusz azért kéne szabadidő is h tanulj. Akinek van gyereke (azt írtad 50esek, a legtöbbnek van) az nem biztos hogy a munka, a háztartás, a főzés, a fizetni valók, ügyintézés, házfelújítás, váratlan kiadások, a gyerekkel tanulás, foglalkozás, játék, időigényes egyéb dolgok mellett el tud menni egy új szakmát tenni. Vagy egyetemre járni.
Kepzeld el, a legtöbb 40-50 éves nem tud angolul, de még németül se nagyon mert annó az oroszt nyomták ezerrel, meg egész más koncepcióval tanultak, 20-30 év alatt változott a NAT eleget, nyugtasd meg magad. Talán a 40esek már más nyelven is tanulhattak ha volt lehetődég.
Te nagyon könnyen beszélsz, huszonéves vagy, most estél ki az iskolapadból épp pár éve, zéró rálátással a mindennapi tennivalókra. Nekem elég pukkadozós, fennhéjázósnak tűnik egy pár mondatod. Ha ennyire nem érdekelnek, ennyire lenézed őket, nem kell haza járni, senki kedvéért sem, ha ez neked nem esik jól. Gondolom szerettek volna látni, nem azért vártak haza hogy a nyakadon "csöveskedjenek". Ha nem tetszik, ne menj haza, nem kényszerítenek.
De ezen a lenéző stíluson változtatni kéne.
Mielőtt beoltanak, baba mellett tanulok jelenleg :D
válasza:"Nagyon lehangoló az egész, konkrétan 1,5 órát vezetek azért, hogy full depressziós legyek utána"
Nem kell menni. Akkor se, ha mama vernyákol, hogy "jajjacsaláddalmilesz". Hidd el, őt se érdekli a család, csak azért erőlteti, hogy menj, mer' az a szokás, ezt látta TV-ben, filmekben meg a szomszédoknál is megy a kényszeredett vigyorgás.
válasza:1. Nem kell menni.
2. Ha mégis mész, szépen mondd meg nekik azt, amit itt leírtál: "nem panaszkodni kell, hanem cselekedni, magatoknak köszönhetitek, ha rosszul mennek a dolgairól, kizárólag ti vagytok a felelősnek az elcseszett életetekért." Meglátod, ha ezt így előadod, nem kell majd többet menni. Probléma megoldva.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!