Külföldön élőként hogy viseled a családod hiányát?

Én is így jártam. Nekem nem ment de volt akinek bejött. Nagyon nehez ez... de mindenképp tegyél egy próbát azt mondom.

Én 3 evet voltam kint a barátommal azóta haza jöttünk mert nekem nagyon hiányzott anyu aki beteges es jobb szerettem volna itthon lenni vele.

De megpróbáltam.

szerintem megszokodo. talalsz ott baratokat talan egy szep kapcsolatot is...uj elet.

Anno egyetem alatt nekem is iszonyatosan hianyoztak, de amint jobban beepultem a varos pörgesebe, lettek barataim az elso nagy szerelem mar nem hianyoztak annyira :)

Az én szüleim már 10 éve kint élnek, és decemberben én és a férjem is kiköltöztünk a közelükbe.

Férjemnek hiányoznak az otthoniak, de semmi pénzért nem menne haza, mert ez alatt a ~ fél év alatt sikerült olyan élet színvonalat teremtenünk itt, amit otthon évek alatt sem sikerült elérnünk, pedig orrvérzésig dolgoztunk otthon.

Én a helyedben nem félnék, van net, telefon, ha akad pár nap szabadidőd akkor haza tudsz látogatni..

Persze senki nem tudja előre, hogy mit vált ki belőle egy ilyen dolog..

Lassan, de meg lehet szokni. új munka, új barátok, hobbi (pl elkezdtem teniszezni),ki kell mozdulni.

Rájöttem, hogy ha otthon èlnèk,sem tudnèk napi vagy heti szinten találkozni, mèg a szűkebb családdal sem. Mindenkinek megvan a saját èlete. Ez kicsit segített "elfogadni" a helyzetet. Persze a tudat "hogyha otthon lennèk, akkor fèlóra-órán belül átugorhatnèk ha gond lenne " mindig itt van.

Az is számít, hogy a család hogy áll hozzád, mennyire támogat. Engem pl támogattak lelkileg, hogy próbáljam meg, stb .. de van ismerősöm akinek a szülei inkább lehúzták ebből a szempontból (már az első akadálynál: aáá jobb lesz neked itthon stb)