A férjem viselkedése már teljesen kikészít idegileg. Tényleg az lenne a legjobb megoldás, ha elhagynám?
Mindenkinek aki azt tanácsolja,hogy maradj:próbálja ki.Én maradtam,gyereket is szültem,na akkor lett igazán pokol az életem!Mert a (most már volt)férjem,se dolgozni,se a gyerek körül besegíteni,semmit nem akart.Én dolgozhattam,meg vittem mindent egyedül,mert NEKI természetesen pihenésre volt szüksége és idegesítette a nyávogó gyerek(szó szerint)Aztán megszabadulni se volt könnyű,pedig sok mindent megkapott,gyerektartást jelképest fizet,Terrorizált,zaklatott egészen addig,amíg nem talált új balekot.Sajnálatos,ha beteg,de akkor kezeltesse ki magát,ne a kérdező életét tegye tönkre.
Annak aki azt mondta,hogy az ő lelkén szárad majd a halála:na sorba kellett volna állni észosztásnál.Nekem a végső lökést azt adta,amikor azzal fenyegetőzött,ha el merem hagyni,megöli a gyereket(is).Aki ilyenekkel fenyegetőzik,azt messze el kell kerülni,nem
mellette állni!
MENEKÜLJ!Vedd fel a kapcsolatot a NANE-val,majd ők mesélnek...
Én azt tanàcsoltam maradj.
Nem azt hogy örökre,hanem azt hogy probàlj kiutat keresni!
Igenis,van rà példa,hogy egy jo szakorvos segit.
Nem mindenesetben,alàirom.
De az esélyt meg kell adni.
Ha minden gond elöl csak menekülnénk,akkor örökre a mélybe maradnànk.
Nem szabad azonnal elrohanni.
Persze ha az orvos segitsége utàn sem képes vàltozni,akkor bizony jobb ha elvàlsz.
De én adnék egy esélyt.
Az én pàromnak sincs mindennap jo kedve.
Na akkor rohanjak el?
Nem.
Megprobàlom oldani a helyzetet.
Ha otthagynàd,azért hibàztatnàd magad.
Ha vele maradsz,akkor meg ki vagy készülve.
Megkellene a helyes középutat talàlni.
Ami igenis egyenlöre vagy egy orvos,esetleg elutaztok az ö lakohelyére 2 hétre,hàtha az lazitana.
Szia!
Én is 25 éves vagyok 3 éve házas,van egy 7 hós kislányom,a férjem még a hangját sem nagyon emeli fel,nemhogy a kezét.Ilyen életre lenne szükséged,nemgogy téged bántsanak!Ja és még ilyen gyereket ne szülj neki,hogy aztán gyerekestöl kelljen,hogy elhagyd,ha nem változik meg...(2.dik )
Sok eröt és kitartást kivánok neked!Én az első perctöl melléd álltam!egyszerűen nem érdemli meg egy férfi sem,hogy a fiatalságod rááldozd.Nekem volt egy hosszú kapcsolatom elég jó ivott a pasi.Még most sem értem,hogy mi a francért nem hagytam őt elöbb ott.Minek pazaroltam rá az életemből 3.5évet!?Lehet akkor szerettem de a végére annyira megutáltam,hogy ihaj!Azután szétmentünk összejöttem a mostani férjemmel aki egy nagyon rendes csávó.Egy napon sem lehet őket emliteni.....
Remélem neked is jóra fordul az életed!!!!!!!
(2.dik válaszoló)
Koszi a valaszokat mindenkinek!
Tudjatok, az a legnehezebb, hogy az eszem tudja, hogy lépnem kell, mert ez így nem élet,és nem lesz jobb,csak rosszabb, de a szívem nem enged. Szeretem,mindazok ellenére amit művel velem. 7 éve vagyunk együtt, ebből 1,5 éve házasok. Nagyon remélem,hogy kilábalunk a problémából. Szívből szeretem, és fáj,hogy ide jutottunk... :( Próbáltam már minden variációt: hallgattam a cirkuszolását, hátha az a jó. Nem lett jó,mert végül a rabszolgája lettem. Ha meg kinyitottam a számat, akkor még az én hibám lett, amiért ideges...szóval, egyik sem jó, még a köztes sem, pedig irtó türelmes emberke vagyok, de már nem tudok mit tenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!