Màs is èrezi ùgy gyerekkoràtòl kezdve, hogy nem akart abba a csalàdba születni ahovà született? Többi lent!
Sokat hallottam, hogy mi vàlasztjuk meg, hogy hovà születünk.
Èn gyerekkorom òta azt èrzem, hogy a csalàdom nehezìti meg leginkàbb az èletemet. A legmèlyebb lelki fàjdalmaim csalàdi dolgokbòl fakadnak.
A baràtaimnàl mindig làttam, hogy mekkora a különbsèg.
Gyakorlatilag az összes baràtomnak egy összetartobb , segìtőkèsz csalàdja van a mai napig. Ők nem azt hallgattàk gyerekkorukban, hogy ezt sem lehet, azt sem lehet.
Rossz szülői döntèsek sajnos döntően tudjàk befolyàsolni egy gyerek, kèsőbb felnőtt èletèt.
Nem vertek a szüleim, nem vàltak el, de rengeteg vita, veszekedès, akadàlyozàs, megàllìtàs (azt nem lehet) körülmènyeskedès amik teljesen felemèsztik az ember idegeit.
Màra külföldön èlek, jòl keresek, de mèg mindig kìsèrt a csalàd.
Ha megszakìtod velük a kapcsolatot akkor szemèt vagy, hàlàtlan vagy mert felneveltek.
Viszont belül meg èrzed, hogy a boldogtalansàgod oka a csalàd miatt van.
Màs is van ìgy vagy hasonlò helyzetben?
válasza: válasza:Kérdező, én is úgy vagyok vele a mai napig, hogy a családunk az nem család volt, hanem idegen emberek életközössége egy lakcím alatt. Pszichológushoz jártam évekig, miután elkerültem a szülői házból. Az érdekes, hogy a húgom (a kivételezett kedvencke, hercegnőcske) is bevallotta (pontosabban elszólta magát), amikor beszélgettünk, hogy "amikor a pszichológusnál.." Kérdeztem tőle, hogy de hát mit keresett ő pszichológusnál? Erre mondta, hogy fel kellett dolgoznom a dolgokat. Kérdeztem, hogy mit? Erre a válasz: "Mit, hát az egész elcseszett gyerekkoromat."
És akkor ő volt a kivételezett kedvencke a szülői házban, szóval no comment. Tehát semmivel sem volt jobb neki, mint nekem, azt mondja.
válasza: válasza:Számomra az is elgondolkodtató, hogy a szülők felelőtlensége mennyire egymás ellen tudja nevelni a testvéreket is.
Lásd 12-es példája, akiből árad a gyűlölet a testvére felé. Aki ugyanúgy áldozata egy szar családi helyzetnek mint ő. Ugyanúgy nem tehet a dolgokról. A válaszoló mégis őt (is) gyűlöli.
Persze mindenkinek a maga keresztje a legnehezebb, de el kell fogadni, hogy mindenkinek megvan a sajátja.
A mi testvéri kapcsolatunkban is megvolt ez a "kedvenc" érzés. Aztán idővel mindketten rájöttünk, hogy nem csak nekünk volt szar, hanem a másiknak is, így sokat változott a kapcsolatunk.
Csak sokan a sérelmeiket is úgy élik meg, mintha valami kötelező verseny lenne, hogy márpedig nekem rosszabb mint másnak.
válasza:14-es, én is gyűlölöm az elkényeztetett hp testvéremet. Bocs, meg kellett volna nevelni és nem engedni, hogy tönkretegye az életemet pusztán heccből.
Vagy akkor engedni, hogy én tegyem helyre, ha már a szülők képtelenek rá.
Jaj, ő csak egy áldozat, meg nem az ő hibája - mi?
Mert ezt olyan 7-8 éves korig még csak-csak elfogadom, de azután? Kamaszként, felnőttként, amikor sportot űzött a cs.szgetésemből meg az alám tevésből az hol nem az ő hibája? Egy francokat nem, megszokta, hogy ő a kishercegnő, és 20-on évesen is úgy viselkedik.
Bocs, egy ilyen idióta hp-t nem fogok kedvelni.
válasza:Nem csak én éreztem, hogy nem tartozom a családba.Vasárnapi ebédek kedvenc mulatsága volt, hogy a családom azon röhögött, hogy engem születésem után elcseréltek az anyám mellett szülő nő gyerekével.
Nővérem pici gyerek korom óta üvöltözte elég sűrűn, hogy nekem nem kéne ott lennem, mert minden baja miattam van, ő egyke akar lenni... stb.
Ezek csak a 0,001%- a azoknak amikkel éreztették, hogy nem vagyok oda való.
Utolsò - Az èn nővèrem azt üvöltözte mikor anyàm terhes volt velem, hogy " Nem akarok kis tesòt "
Szòval mèg meg sem születtem màr irigy volt ès utàlt.
De nekem is ez csak egy kis szàzalèka annak ami törtènt.
13#-as èn is mindig azt èreztem, hogy engem tuti elcserèltek ès ez valami hiba, hogy itt vagyok velük.
Felnőtt koromban csinàltattam tesztet, hogy megtudjam a vèrcsoportomat mert anyàm egyedül az enyèmet nem tudta ès mindig terelt ha ez volt a tèma.
De megegyezett az övèkèvel.
válasza:14-es, ne költsél drámát légyszi, te már csak tudod ugye, hogy "gyűlölöm" a tesómat? Nem gyűlölök én senkit, negyvenesek vagyunk, barátnők vagyunk, most várom, hogy jöjjön külföldről (tőlem 2300 km-re lakik). Amikor kiment, én voltam az első, akit meghívott 2 hétre (nem a szüleinket).
Nem tudom, honnan vetted a gyűlölet szót.
Ez a baj a gyk-n, a sok egybites szerint minden fekete vagy fehér, árnyalatokban kb. 5 százalék ha tud gondolkozni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!