Miért tagadják sokan, hogy régen könnyebb volt a gyerekvállalás?
Számos cikk alatti kommemtben vagy itt is olvastam már, hogy a fiatalok önzők, kényelmesek, stb. ezért nem vállalnak gyereket, bezzeg régen sem volt könnyebb, mégis az volt a normális, hogy 20-25 évesen gyereket vállaltak az emberek, nem gondolkodtak rajta, hogy lesz, mindig megoldották a dolgokat. Ez oké, de miért nem ismerik be, hogy régen könnyebb volt az egész folyamat?
1. Nem kellett ilyen-olyan végzettség, nyelvtudás, munkatapasztalat ahhoz, hogy az embernek legyen valami (ráadásul fix) munkahelye. 16 évesen befejezték esetleg a szakmunkást, már mehettek dolgozni, ma kit, hova és mennyi pénzért vesznek fel, ha még egy érettségije sincs? Plusz az elvárások, hogy az ember gyerek mellett folyamatosan fejlessze magát.
2. Az ingatlanárak nem voltak úgy elszállva a fizetésekhez képest, mint most. Volt tanácsi lakás, kalákában építkezés, illetve rengetegen a szülőkhöz vállaltak gyereket, na most ugyanezt a szülők nagy része nem engedi meg, ergo előbb kell egy lakás és utána jöhet a gyerek, nem fordítva, mint régen. Csak manapság akár egy panelhoz jutni is iszonyat összeg, ha még albérletre is költeni kell.
3. Ma szinte alap a 2 autó fenntartása, azt is elő kell teremteni valahogyan. Komolyan, lassan nem lehet eljutni egy munkahelyre sem busszal, ha az a város másik felén van, mert ritkán mennek a járatok, át kell szállni, várni közben, hazafele ugyanez, és akkor a bölcsik-ovik nem is ehhez igazodnak, nálunk 6.30-kor nyit például, utána csak 6.50-kor és 7.15-kor megy busz a városba (és ez nem vidék, értitek, hanem a nagyvárosi melletti első, nem is messze lévő település), a korábbi buszhoz nem lehet odaérni, a késöbbivel nem ér be az ember 8-ra dolgozni a reggeli forgalomban. Délután meg nem lehet hazaérni, mire zár az ovi. Hát régen ilyen probléma valahogy nem volt, vagy nem tudom, ott voltak a nagyszülők, ma már ők sem segítenek hozni-vinni a gyerekeket.
Most azt látom fiatal 30-as anyukaként, hogy a korosztályomban mindenki kínlódik az otthonteremtéssel, hogy járjon be dolgozni, soha nem megy senki sehova nyaralni, mert az már bele sem fér és még azt sem lehet mondani, hogy luxus életet élnénk, nem jár a többség étterembe, nem rendelget, annyi a plusz, hogy van mosogatógépük, ami 50 éve mondjuk nem volt.
10!
Nem volt a bölcsőde 6ig nyitva. 4ig volt. Konkrétan a nyitvatartas 8-16 volt, de 6kor bevihetted a gyereket, akkor a takarítónő vigyázott rá, ahogy 4utan is vele maradt max 5oraig. Anyu gondozono volt
Hát nem tudom. Kábé egy korúak vagyunk, de nekem már a nagyszüleim is diplomásak voltak, és tanácsi lakás is csak azért volt, mert olyan munkakörben helyezkedtek el (meg mert a nagymamám rendszerváltás előtt jó oldalon "állt"). Normál esetben nem lett volna semmi.
Egész életükben egy helyen éltek szinte, nyaralás sose volt, autó nem volt - persze, le tudták falun élni az életüket, de ugyanakkor ez azt is jelentette, hogy teljesen bezáródtak oda. Nem biztos, hogy ez annyira követendő jövőkép.
Jól neked estek, pedig igazad van.
Régen nem volt ekkora létbizonytalanság. Most csak süllyed a nép java lefele.
Valami munkahely mindig volt, mert a KMK kategória miatt kellett. Alkeszok, semmirekellő irodisták töltötték meg a gyárakat, irodákat.
Buta 8 osztályos emberek is pozicióba kerülhettek, ha hűségesek voltak a rendszerhez. (Oksa ez most is működik. :D)
Nem szakadt meg senki a melóba. Kijött a szaki a suliból 17 évesen, bement egy gyárba és onnan is ment nyugdíjba.
Szakszervezeti üdültetések. Tanácsi, gyári lakáskiutalások. Panelrengeteg: közepén bölcsi, ovi, iskola, boltok, orvosi rendelő, művház.
50-es emberek a fent említett lébecolós, gyáron belüli munkanélküliségből mentek nyugdíjba.
Most meg dolgozhatsz 65 éves korodig, ha megéred ebben a csodás, bélkihajtós, munkaalapú rabszolgatartásban.
A gyerekvállalós pénzosztogatásnak pedig most is komoly feltételei vannak. Nem egyszerű földi halandóknak van az kitalálva.
Az értelmesebb és szélesebb látókörű öregek elismerik, hogy most minden sokkal nehezebb a fiataloknak.
Ennek az országnak nincs felemelkedési lehetősége már soha.
Te sötétebb vagy, mint az éjszaka fiam.
Mert amikor a háborúban alatt/után 8an laktak 1 szobában és 8 emberre jutott 1 pár cipő az valóban sokkal könnyebb volt, mint ma, ahol home officeból eltartod az egész családot és házhoz rendeles a bevásárlást.
Igen, ma is nőnek fel úgy gyerekek, hogy egymás cuccaiban járnak, van jó esetben egy vastag cipőjük, meg egy, már kinőtt télikabátjuk.
Csodás élet, valóban, ők bizonyára nagyon örülnek, amiért a szüleik a semmire vállaltak gyereket.
Tök király éhezni, mert kenyéren kívül más nem jut az asztalra - vagy még az sem.
Értelmes ember NEM pucér sggre szül, a gyerek meg majd megszokja, hogy semmije nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!