Miért tagadják sokan, hogy régen könnyebb volt a gyerekvállalás?
Számos cikk alatti kommemtben vagy itt is olvastam már, hogy a fiatalok önzők, kényelmesek, stb. ezért nem vállalnak gyereket, bezzeg régen sem volt könnyebb, mégis az volt a normális, hogy 20-25 évesen gyereket vállaltak az emberek, nem gondolkodtak rajta, hogy lesz, mindig megoldották a dolgokat. Ez oké, de miért nem ismerik be, hogy régen könnyebb volt az egész folyamat?
1. Nem kellett ilyen-olyan végzettség, nyelvtudás, munkatapasztalat ahhoz, hogy az embernek legyen valami (ráadásul fix) munkahelye. 16 évesen befejezték esetleg a szakmunkást, már mehettek dolgozni, ma kit, hova és mennyi pénzért vesznek fel, ha még egy érettségije sincs? Plusz az elvárások, hogy az ember gyerek mellett folyamatosan fejlessze magát.
2. Az ingatlanárak nem voltak úgy elszállva a fizetésekhez képest, mint most. Volt tanácsi lakás, kalákában építkezés, illetve rengetegen a szülőkhöz vállaltak gyereket, na most ugyanezt a szülők nagy része nem engedi meg, ergo előbb kell egy lakás és utána jöhet a gyerek, nem fordítva, mint régen. Csak manapság akár egy panelhoz jutni is iszonyat összeg, ha még albérletre is költeni kell.
3. Ma szinte alap a 2 autó fenntartása, azt is elő kell teremteni valahogyan. Komolyan, lassan nem lehet eljutni egy munkahelyre sem busszal, ha az a város másik felén van, mert ritkán mennek a járatok, át kell szállni, várni közben, hazafele ugyanez, és akkor a bölcsik-ovik nem is ehhez igazodnak, nálunk 6.30-kor nyit például, utána csak 6.50-kor és 7.15-kor megy busz a városba (és ez nem vidék, értitek, hanem a nagyvárosi melletti első, nem is messze lévő település), a korábbi buszhoz nem lehet odaérni, a késöbbivel nem ér be az ember 8-ra dolgozni a reggeli forgalomban. Délután meg nem lehet hazaérni, mire zár az ovi. Hát régen ilyen probléma valahogy nem volt, vagy nem tudom, ott voltak a nagyszülők, ma már ők sem segítenek hozni-vinni a gyerekeket.
Most azt látom fiatal 30-as anyukaként, hogy a korosztályomban mindenki kínlódik az otthonteremtéssel, hogy járjon be dolgozni, soha nem megy senki sehova nyaralni, mert az már bele sem fér és még azt sem lehet mondani, hogy luxus életet élnénk, nem jár a többség étterembe, nem rendelget, annyi a plusz, hogy van mosogatógépük, ami 50 éve mondjuk nem volt.
1. Ma se kell semmi végzettség, nyelvtudas vagy munkatapasztalat azokhoz a munkákhoz, amikhez regen sem kellett.
2. Ma van millió féle hitel, ott a CSOK - plusz a mai fiatalok alapból elvarjak hogy a szülő minimum az önrészt finanszírozza, de inkább vegyen egy lakást.
3. Nem kell autó, ez csupán kényelmi kerdes. Lehet használni a tomegkozlekedest, lehet biciklizni. A bölcsőde és az óvoda meg sosem igazodott a szülők munkaidejehez
1-es, ezt kinek hazudod? :D
Régen max. egy gépírós gyorstalpaló kellett irodai munkákhoz, ma diploma. A nagyapámnak érettségije sem volt, most egy olyan pozícióhoz, amiben ő volt a Mávnál, szintén alap a diploma. Amihez meg nem kell semmi végzettség, azért ma annyi pénzt fizetnek, hogy abból te sosem fogsz oda eljutni, hogy akárcsak önerőre összekapard albérlet mellett.
2. Pont hogy régen volt jellemző elindítani a fiatalokat a lagzival, telekkel, nálunk pl. a nagyszüleim is megkapták egy rokon szoba-komyhás házát indulásnak, az ő gyerekeik szintén mind kaptak a szociban szétosztott telket a családtól kezdésnek, meg otthon is lalhattak, míg építkeztek. Ma meg elvárhatja egy fiatal, de attól még a többség semmit nem kap. Ja, és a 40 milliós hitelekkel, meg 2 milliós csokkal mit kezdjen az ember?
3. Régen korábban nyitottak és zártak az intézmények, volt munkahely vidéken is, nem kellett eljárni még dolgozni valahova és sokan nem is 8 óráztak.
1. Ma is elmehetsz gyarba dolgozni a nulla vegzettseggel. Sőt, kasszazni, árut feltölteni is.
2. Pont hogy a varjak el a fiatalok, hogy minden a popsikajuk alá legyen téve.
3. Régen se volt más a nyitvatartasa az intézmenyeknek és ma sem kötelező 8 órát dolgozni. Sőt, dolgozni se kötelező, mint anno a kommunizmusban, amikor lecsuktak kozveszelyes munkakerulesert
Az a különbség, hogy sokkal nagyobbak az igények, ami önmagában nem lenne baj. De az ellenségemnek sem kívánom a 40 évvel ezelőtti életformát.
N
Régen se kapott mindenki tanácsi lakást. se telket, se szoba konyhás házat, mint a te nagyszüleid.
Olvasd vissza a családi kapcsolatokban a választ: hány fiatal akar a szülőkhöz/anyósékhoz költözni? Kb aki felveti, lehülyézik.
Régen is hitelből építkezett az emberek java része és szocpolból. Most van csok, falusi csok, babaváró, a gyerekeseknek korszerűsítési, napelemes.....
Régebben nem ilyen volt a felsőoktatás, mint most. Nem jelentkezhettél csak 1 egyetemre és annak a főiskolai karára. Volt maximum életkori megkötés is. Ha 1 tárgyból buktál, az egész évet ismételned kellett, úgy hogy a következő félévet értelem szerűen ki kellett hagynod és elmenned dolgozni. Most akár 60 évesen is jelentkezhetsz akár az ország összes egyetemén minden szakra és végezheted évekig.
Nem nyitottak korábban és zártak később az intézmények, viszont 6 napos munkahét volt, szombaton is kellett fél napot dolgozni (később jött be a szabad szombat és eleinte csak 2 hetente volt)
A kalákában építkezésnek pedig megvolt az a vonzata, hogy nemcsak akkor nem mentél nyaralni és dolgoztál hétvégén és szabadság alatt amikor te építkeztél, hanem akkor is amikor a neked segítők, vagy akiktől segítséget vártál azok építkeztek.
Látom itt csak a neked tetsző válaszok lesznek értékelve, sebaj, leírom a véleményemet. Nem tudom ugyan, hogy mi számít neked "régennek", de én közel 30 éve szültem először, 3 gyerekünk lett, mindkettőnknek szakmunkás bizonyítványa volt(ma is csak ennyi van) és volt, van munkánk, nyaralni nem tellett, csak mire nagyok lettek a gyerekek. Autónk nem volt, nincs és nem is lesz. Hihetetlen módon mindenhová gyalog megyünk és tömegközlekedéssel. Segítségünk nulla volt minden téren. Saját erőből, méregdrága lakáshitellel tudtunk lakást venni, állambácsi nem adott sok-sok millió forintot, mint manapság.
A lányom tudja és érzi a különbséget. Szinte puszira kaptak milliókat az egyébként is betervezett gyerekekre, már harmadjára cseréltek lakást, mert egyre nagyobbra cserélték, mostanra talán megállapodtak. A lányom ugyan diplomás, de jóval több pénzt a férje keres, érettségivel. Most veszik a 2. autójukat, ő is elismeri, hogy bár olcsóbb lenne, de nem ül buszra és nem gyalogol, még városon belül sem.
Ha még régebbre megyünk, anyám szülés után 1 héttel már kint dolgozott a földeken a nagyimmal együtt, a dédnagymamára voltunk bízva. De jó is lehetett! Ja, nem.
"Ma szinte alap a 2 autó fenntartása"
. Marhaság.
"Komolyan, lassan nem lehet eljutni egy munkahelyre sem busszal, ha az a város másik felén van"
. Miért kelene a vásros másik felé járatni szerencsétlen gyereket? És utána autóba, nehogy hozzászokjon a sétához?
Egyébként régen fél év után mehetett vissza az anyuka, és munkaidőben engedélyt kapott, hogy hazamenjen szoptatni.
Hát 30 éve a szüleimnek nehezebb volt. Nagy csóróság volt sajnos.
De én úgy voltam vele nem akarom már ezt, állandó spórolás-mit engedhetünk meg magunknak kérdések. Emlékszem volt olyan, hogy csak a mi kenyerünkre került felvágott, a szüleim inkább vajas kenyeret ettek, csak nekünk jusson. 90-es évek szocpol hitel 2 gyerek és 2 kereső felnőtt ember és jó kis infláció a boltokban.
Én így csak a 30-as éveimben jobb egzisztenciával vállaltam gyereket, mert a felnőtt koromat köszi, de nem akarom nélkülözve tölteni... most sem könnyebb, de több a lehetőség és a kényelmi szolgáltatás ami szüleink idejében nem volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!