Hogy okozhat a saját családod több fájdalmat, mint az idegenek?

A családom egy olyan közösség, ahol mindent érzek csak nyugodtságot és biztonságot nem. Anyum mindig is a bátyám felé húzott, felőle mindig többet aggodalmaskodott, neki több mindent volt megengedett, de ez nem csak azért mert fiú, hanem mert szerintem jobban is szereti. Velem mindig iszonyú elvárásai voltak, ha 5-ös alatt kaptam, akkor mindig kérdőre vont alaposan, nekem mindig megkellett felelni mindenhol, míg a tesóm csinált, ami jól esett. Bármilyen bajba keveredett, hamar megbocsájtottak neki, mai napig ez a helyzet. Felnőttünk én már 25 komoly kapcsolatban élek, testvérem egyedülálló de legalabb jól mulat a haverokkal. Az egyetemei éveim alatt anyum terrorba tartott szó szerint, és mivel más városban jártam egyetemre ezért eldöntöttem, hogy dolgozni fogok így anyagilag nem függök majd tőle és nyugisabb lesz az életem. Édesapám sajnos elhunyt és azóta én vagyok a bűnbakk a szemében, fel sem tudom fogni miért.

Lelki zsarolással mindig olyan helyzetbe hoz, amiben én rosszul kell hogy érezzem magam. Segítek anyagilag is a bátyámnak, haza is szivesen veszek dolgokat, mégis én vagyok akit utálnak szivuk mélyén. Amikor nem mentem haza 1 hónapig, mert szó szerint lelkileg nem birtam otthon lenni, akkor sokkal jobban voltan lellileg, de belül csak jött a lelkiismeretfurdalás, hogy nem megyek oda. Nem tudom hova tenni, hogy lehet hogy egy szülő lelkileg letiporja a gyerekét? Ma is egy ilyen helyzet alakult ki és bár csak üzenetben beszéltünk a tesómmal meg anyummal mégis megint a padlón vagyok teljesen. Vannak mások is ilyen megkülönböztetett helyzetben? Ti hogyan bírkóztok meg vele ?

25N