Hogyan lehetne javítani édesanyám hozzáállásán a feleségemmel kapcsolatban?
Sziasztok!
Megpróbálom röviden megfogalmazni. A feleségemmel 5 éve ismerjük egymást, 1 éve vettem feleségül. (Mindenben támogattak a szüleim, bár édesanyám megjegyezte hogy nem kedveli, de nem ellenezte és nem próbált semmilyen formában sem közénk állni.) Nyilván neki is megvannak a jó és rossz tulajdonságai, mint minden embernek. Anyukám kezdettől fogva nem bírta (ezt szóvá tette nekem) de elfogadta, hogy én boldog legyek. Le szeretném szögezni, hogy nem gonosz anyós, sose sértette meg semmivel a feleségem, nem beszél csúnyán vele, nem viselkedik csúnyán, látszólag jó a viszonyuk. A feleségemtől nem kaptam róla soha negatív visszajelzést, tiszteli anyukámat. Többször is kérdeztem erről, de nem beszélt ilyen problémákról. De én tudom, hogy anyukám nem kedveli. Nincs meg az az anya-lánya viszony, amit szerettem volna (mert ilyen viszony volt anyukám és nagyapám között vagy apám és nagyanyám között). Többször mondta nekem vagy apámnak, hogy nem hozzám való vagy kritizálta, de elfogadja es nem szól bele. Azt mondta, ha nekem jó akkor ő is elfogadja. Vele nem is érezteti, csak nyilván közvetetten érződik. A feleségem szüleivel nekem se sikerült kialakítanom szoros kapcsolatot, de ők az ország másik felében élnek, ezért érthető is és nem is érint minket ez annyira. Viszont nagyon szeretném, ha valahogy rendbejönne anyukám viszonyulása a feleségemhez.
Nem tudom, ha világos volt, amit mondani szerettem volna, vagy maga a probléma. 😅 Ha esetleg nem, nyugodtan kérdezzetek. Minden hasznos választ nagyon köszönök és nagyra értékelnék!
16-oshoz és 17-eshez hasonlóak kérem ne írjanak.
20-as: Köszönöm szépen, hogy szeretnél segíteni. :)) Nos kezdettől fogva nem kedvelte. Nem tetszett neki pl, hogy nem olyan csendes és kis meghúzódó lány, mint a korábbi barátnőim. Szeret(ünk) bulizni, szókimondó (nem sért meg senkit), de ugyanakkor nem pláza cica, hanem igenis háztartást vezet, főz és nem csak magával foglalkozik.
22-kes és hasonlók kíméljenek meg kérem!
25-ös, a kedves édesanyádról beszélj így! Nem érdekel a véleményed, tartsd meg. Kösz.
27-es: Nem látok benne nagy dolgot, hogy elmondja. Pl ha valamit hibázik a feleségem vagy valami olyat csinál amivel anyukám nem ért egyet, akkor nekem megjegyzi ezt. De ne úgy gondold, hogy szidja, csak elmondja a véleményét. Sose volt az hogy azt mondja “hagyd ott” vagy “ne is lássam”. Másrészt én is elmondom a véleményem akárhányszor, amikor az alkalom úgy hozza. Apámnak pl van egy barátja aki rendszeresen járt hozzánk és én amikor csak szóbakerült az illető, megjegyeztem hogy nem szeretnék vele találkozni, nem kedvelem.
Te se írj legyszives, nincs kedvem a kötekedéshez.
Ez jó, tehát ha nem azt a választ kapod, amit hallani szeretnél, akkor inkább ne is írjanak? :)
Anyád egy manipulátor, aki erősen abba az irányba viszi az életedet, amerre szeretné, és te még csak észre sem akarod venni, inkább befogod a füled és a szemed, ha valaki megpróbál erre rávilágítani. És hiába magyarázkodsz, nem normális és legfőképp nem elfogadás az, hogy szóvá tesz minden hibát.
Amúgy is, mi az, hogy hiba? Milyen hiba? Kinek a szempontjából hiba? Majd anyád dönti el, hogy ki más hibás és miben?
Kitérsz az olyan kérdések elől, minthogy anyád nyakára vitted-e a feleségedet lakni, vagy hogy pontosan mi a baja a feleségeddel, és látszik, hogy te csak próbálod magad visszaringatni abba, hogy normális, ahogy anyád kvázi kutyaként bánik veled.
Ébresztő, kérdező, a valóság kopogtat.
Anyád nem szereti a feleségedet, és még minimálisan sem tiszteli (pl hogy elmondja, MI vele a baja - helyette nektek magyaráz a feleség háta mögött).
A feleséged sem hülye, én is tudom, ki az aki jópofizik, egyébként meg azt várja, bár eltakarodnék az életéből - bár megteszem kérés nélkül is. :D
Exem szüleihez pl sohasem jártam, mert minek? Kitaláltak a fiuknak egy csajt, az nem én voltam, így rögtön ellenszenves lettem a szemükben és amikor nagyritkán elmentem, máris ment a burkolt rosszindulat.
Megoldottam a találkozások beszüntetésével (a saját lelki békém érdekében!), aztán végül szakítottam, mert nem akartam 40 évet így leélni.
Ó, igen, és te ne akard, hogy egy család legyetek.
Kérlek, NE kényszerítsd a feleségedet, hogy elmenjen a találkozókra meg "legyen jóban" egy olyan emberrel, aki látni sem bírja.
Más: mondd csak, te férfi vagy, vagy kisfiú? Mert én pl nőként le tudtam állítani a párom miatt beszólogató (mert nem 185 cm magas, és milyen gáz) ostoba, korlátolt agyú rokonaimat.
Nem durván, de épp elég határozottan és fagyosan ahhoz, hogy többé fel se hozzák a témát.
Nálad anyukád meg ezen rugózik. Ha az én szülőm hozná fel folyamatosan, nemhogy a barátommal nem találkozna, de velem sem, ugyanis senkitől nem tűröm el, hogy beszóljon annak, akit szeretek - ÉN ismerem, ő nem.
Beszóljon VAGY nekem tegyen róla célzást.
Egyébként ha én lennék te, megmondanám anyukának - mert egyenes vagyok és őszinte -, hogy ezt lesz szíves a nőmmel közölni, szemtől-szemben, nem a háta mögött sunyulni.
Barátom nagymamája is tett rám egy megjegyzést a hátam mögött, míg a fürdőben voltam.
Kijöttem, és barátom megkérte a mamáját, hogy akkor ezt, amit neki mondott, nekem mondja itt most, ne a hátam mögött beszéljen ki mert az nem tisztességes.
Nem bírja a másik kibeszélését - én sem.
33-as: Hogyha olyan választ kapok ami sértő vagy rosszindulatú, arra nincs szükségem. Ez van. Ne írj, kérlek.
Amúgy nem vittem senkit senki fejére lakni, nem tudom a nagy okos fejeddel miből gondoltál erre. Elmondtam azt is, hogy mi a baja a feleségemmel.
34: Még jó, hogy nem kérdezzetelek. :))
35: Elmondta, hogy mi a baja.
36: Ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!