Mennyire igényli a férjed, hogy az anyja legyél? (Házimunka magadra vállalása, kiszolgálás, intézkedés helyette)

“

Nyilván még tudja csinálni, nekem jobb, ha megoldom, mert fele annyi idő, több marad egymásra.”

Azt ugye tudod, hogy át lettél bæszva a palánkon? A “kedves” férjed tetteti, hogy ennyire életképtelen, ezért te megcsinálsz mindent helyette… tiszta jó üzlet

Semennyire nem igényli sőt nem is szereti. Szed magának ételt, főz is ha úgy van, takarít magától, elmegy a boltba, teljesen olyan mint egy önálló felnőtt ember... Eleinte furcsa volt mert a szüleimnél azt láttam hogy az apám ki van szolgálva, elé téve a vacsora l, bevásárolva neki zoknitól a sapkáig stb. Cserébe anyám a tv-t sem tudja bekapcsolni egyedül.

De mi teljesen egyenlőként élünk, az végzi a munkákat akinek épp van rá ideje és kedveskedésből kiszolgáljuk a másikat de nem azért mert azt várja el.

Férfi vagyok, de barki valaszolhat barmelyik kérdésre, ez a szabaly.

Kevés informaciot adtal meg. Lehet inkabb az a gond lusta vagy. Nem vagy kotles megcsinalni, ahogyan a férjed sem azt mondjuk, hogy csak o jarjon munkaba és te nem. Kiszolgalni végképp nem kell senkit, mert senki nem béna.

Érdekes, én még csak nőből láttam olyat, aki reggel kávét főzni saját magának, nem rendelt kaját enni, egy telefonhívást elintézni vagy szimplán egy online vizsgán átmenni képtelen volt nélkülem, és ha mondjuk a mindkettőnket eltartó munkám adott időszakában egy picit is alábbhagyott az ő kiszolgálása, már ment a hiszti, hogy már nem is szeretem úgy, mint az elején.

Ezt csak azért mondom, mert mindkét nemnél előfordul az ilyen. Meg az olyan is, aki amúgy teljesen képes lenne megcsinálni dolgokat, csak annyit csinálták helyette, hogy megszokta a rendszert. Ezt lehet kommunikációval javítani, ha mindkét fél konstruktívan áll a dologhoz.