Anyósom velünk lakik, rá fog menni a család, mit csináljak?

Anyósom elég nehéz eset, 200 km-re költöztünk tőle, mert már az első hónapokban nem lehetett bírni, amit csinált.

3 hónapja váratlanul meghalt apósom, anyósom pedig egyedül maradt. Depressziós (plusz erre rá is játszik, úgy érzem), magányos, és nagy nehezen belementem, hogy ide költözzön, és magunkhoz vettük másfél hónapja.

Nyilván visszább húzta magát, de így is folytonos csatározás megy, amit munka és gyereknevelés mellett nem bírok már. Plusz amikor normális, akkor se jó, mert megszűnt a családi légkör, mióta itt van. Olyan nekünk, mint egy állandó vendég. Nincs meg az a fesztelenség az ő jelenlétében, ami egy családnál lenni szokott.

De amikor nem húzza meg magát, hanem passzív-agresszíven támad, akkor kibírhatatlan. A férjem szerint rá kellene hagynom, mert nem tehet róla, hogy kattos, de nem bírom. Alapjáraton is haragtartó vagyok, még a régi dolgaitól is hányni tudnék, de mióta itt van, azóta csak táplálja mégjobban az iránta érzett dühömet, haragomat.

Mert ha csak apósom halála miatt lenne ez, azt mondom oké, le tudom nyelni a békát, de alapvetően ilyen volt, és ilyen, eléggé nárcisztikus személyiségzavarra hajaz. És ha belegondolok, hogy ez lesz évekig, akár évtizedekig, én megpusztulok.

A gyerekeimnek is elegük van már a mamából.