Mi tévő legyek?
Sziasztok!
Van egy 2 éves kislányom, apukájával együtt “neveljük”.
Én vagyok itthon a gyerekkel, párom hol dolgozik hol nem, nem sokat foglalkozik a gyerekkel, inkább telefonozik amikor itthon van vagy a haverjaival találkozik vagy telefonál velük.
Tehát a családi életünk 0.
A hozzám való állása miatt írok inkább.
Már többször láttam a telefonjában hogy fent van társkeresőn, több nővel beszélget, ilyen-olyan dolgokról.
Képek, videók stb. Konkrétan megcsalt neten keresztül.
Ha jó minden akkor is ha nem akkor is ezt csinálja és mindig engem hibáztat.
Próbáltam mindig jó lenni, itthoni teendőmet megcsinálom, a gyerekkel nagyon sokat foglalkozom.
Volt egy összeveszésünk augusztusban, én kezdtem beszélgetni egy másik férfival, ami kiderült és szakítani akart aztán meg lett beszélve.
Nem történt köztünk semmi olyan, elhidegültünk nagyon durván egymástól és más foglalkozott velem.
A párommal semmilyen kommunikáció nem volt elötte köztünk, nem érdekelte semmi ami velem kapcsolatos.
Tehát a veszekedés óta jobb lett a kapcsolatunk mint valaha. Ez 1 hónapig tartott.
Ki akart sajátitani, szüleimhez mindig sokat jártam jó velük a kapcsolatom és szerintem ez őt zavarja. El kezdett tiltani, ha lemennék hozzájuk akkor huzza a száját magyaráz hogy miért nem költözök vissza.
De heti 2-3 alkalomról van szó, az unokájukat szívesen látják.
Persze amikor mi lemegyünk a szüleimhez a párom sose jön. De amikor anyagi támogatás kell csak a szüleim segítenek. Az ő családja konkrétan semmiben nem segít, nyilván nem ez a dolguk de ha szarban van a saját gyereke az embernek akkor sem küldöm el.
Állandóan beszélget valakivel, én az eset óta senkivel nem beszélek, viszont szerintem az idegeimre ment a sok történés.
Mostanában nem érzem jól magam, dühkitöréseim vannak, a gyerekkel sem tudok úgy viselkedni ahogy megérdemli.
A párom megint elhanyagol, nem érdekli mi van velem, tudja hogy milyen rossz állapotban vagyok, nem segít nekem kijutni csak mindig rátesz egy lapáttal.
Nem tudom hogy tudnék boldog lenni végre.
Nem találom a kiutat. Lassan félek magamtól, rossz gondoltaim vannak magam felé.
Elköltözni nem tudok, mivel családomhoz nem tudok, saját keresetem meg nincsen.
Valaki segítsen?!
válasza:Nézd, talán te is tudod, hogy te sem vagy piskóta, viszont a párod egy suttyó paraszt.
Kérdem én, miért nem szeretnél ebből a kapcsolatból kilépni? Mert én nem így érzem, hogy te így szeretnél tenni.
Ha szüleidhez nem tudsz költözni, mese nincs, el kell menni dolgozni. A kislányodnak nézz bölcsit, vagy rakd le a szüleidnél, te pedig dolgozz és tegyél félre. Sajnos más nincsen, én sajnállak benneteket.:(
Hajrá!:)
válasza: válasza:Fáradt vagy. Kimerült. Úgy érzed, hogy cserbenhagyott a párod. Ha jól sejtem nem a férjed, mert szerinte nincs szükség a papírra.
Azért mégis valamikor egymásba szerettetek, ammi a gyermek érkezésével egy változást hozott a kapcsolatotokba. Jó anyukának tünsz, de vajon tudtad-e úgy ápolni a kapcsolatotokat, ahogy a párodnak szüksége van?
Nem ítéllek el, de jó ilyenkor egy önvizsgálatot is tartani.
Fontos az érzéseidröl, az elvárásaidról beszélni. Ha szereted őt változtass előbb te , hogy azután ő is akarjon változni, hozzád igazodni. Egy kapcsolatot is gondozni kell ahogyan a gyereked fejlödéséhez is igazodni kell, úgy a kapcsolatotok is folyton változik. A szeretet tüzének táplálásához ketten kelletek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!