Milyen az élet mozaikcsaládban?

Sokan állítják, hogy a mozaik nem működik.

Én, akiknél látom a környezetemben (munkatársnő, barátnő), nem olyan rózsás.

Én csak egy ilyenről tudok, bár nem szoktam senkit a magánéletéről, családi életéről kérdezgetni, ezért is lehet, hogy többről nem tudok.

Ebben a családban a gyerekes anyuka újraházasodott, új gyereke is lett, egy jómódú pasas lett a férje, ezért a közös gyereknek gyönyörű szép szobája van, sok szép ruhája, sok dolgot megkap, amiről a nagyobbik gyerek csak álmodhat. Neki egyszerű szobája van, nincs sok holmija, hiszen az ő apjának nem telik sokmindenre. Elég szar lehet ez a megkülönböztetés, de nem tehet mást a gyerek, mint hogy elfogadja, hiszen nyilván rá nem fog költeni egy idegen férfi.

Szar, de nem én döntöttem róla, hanem apa meg az új nője a fejünk felett.

Mert ŐK együtt akartak élni - megértem, semmi baj, csak akkor lesznek szívesek elfogadni minket - a "hozott" gyerekeket.

Apának elég hamar ment, mostohaanyám amíg otthon éltem, azt várta, mikor lépek már le. Ő nem szeretett, mert 16 évesen nem tudott "formálni".

Próbált - anyaként. Aztán megmondtam neki hogy elnézést, de volt édesanyám, nincsen másikra szükségem.

Ezen megsértődött és onnantól kezdve pokollá tette a mindennapjaimat.

Ez van. Bocs az őszinteségért.