Mit gondoltok a házasság intézményéről?
Inkább ide írtam, hátha itt többen nyilatkoznak értelmesen, mint a szerelem rovatban.
Én most 22 éves lány vagyok, és engem riaszt az egész. Bár az is igaz, hogy sajnos nem volt még olyan komolyabb kapcsolatom, ahol igazán szerethettem volna valakit.
Nagymamám már nagyon várná, hogy házasodjak, és megérje még a dédunokát is. Ma épp a rokonok is kérdezgették, mikor megyek férjhez(nem sürgetőn, normálisan). Merthogy az ő lányuk 26 évesen házasodott.
Én meg most úgy vagyok vele, hogy nem is akarok megházasodni... Ha lenne párom, akkor is inkább először együtt élnék vele több évig, és ha akkor is rendben lennének a dolgok, nálam csak akkor jönne az esküvő.
Sajnos a szüleimnek elég rossz házassága volt, elég gyötrelmes 20 éven keresztül, amiben inkább cibálták egymást a folytonos vitákkal, meg veszekedéssel, mintsem szerették volna egymást. Talán innen is hozom, hogy én nem is vágyom esküvőre, menyasszonyi ruhára, és úgy am block sok jót nem is fűzök a "házasság" szóhoz. Nekem nagyon szomorú volt látni, ahogyan a szüleim egymáshoz viszonyultak.
Ti mit gondoltok a házasságról? Hány évesen házasodnátok, és milyen feltételek mellett?
Én szeretm,hogy "hivatalosan" is tartozhatom valakihez.Az a baj,hogy sokan nem érzik át ennek a döntésnek a fontosságát és ugy vannak vele ha nem jó legfeljebb elválok.Hát az ilyenek meg is érdemlik.
Szerintem a házasság a kapcsolat egy magasabb szintre emelése,de dolgozni kell rajta,hogy működjön.
Komolyabbnak és szebbnek tartom mint egy együttélést.
Mi a férjemmel 4 hónap után házasodtunk össze,és higgyjétek el nekem nem az együttélések éve számít.Előtte 10 éves párkapcsolatom volt ami elég rosszul sikerült.
Köszönöm a további válaszokat is.
Igen, ha ilyen szempontból gondolom át, valóban. Az együttélést és a házasságot is lehet komolyan, vagy kevésbé komolyan venni, és sok minden függhet a felek igazi szándékaitól.
Kedves kérdező ha 1-2 év együttélés után rendben mennek a dolgok akkor házasodnál?
Ne haragudj de ez butaság.
Van aki 15 év után jön rá milyen is a párja valójában.Az első idökben persze,hogy mindenki a szebbik arcát mutatja,a gondok (ha lesznek) csak később mutatkoznak.
Én házasságpárti vagyok. És szeretnék szép, nagy esküvőt, lakodalmat. Három éve vagyok együtt a párommal és ebből két és fél éve együtt is élünk. Csak az tart vissza a házasságtól, hogy egyelőre nincs rá keret.
A házasság szerintem fontos és jó. Azt jelzi, hogy ti összetartoztok, egymáséi vagytok, összekötöttétek hivatalosan is az életeteket. Szerintem ez szép dolog.
Na meg vannak a dolognak előnyei, pl. ha gyereketek lesz, nem kell bizonygatni, hogy ki az apja, és ha neadjisten valamelyikőtök az intenzívre kerülne, a házastárs meglátogathatja, de a barát/barátnő nem.
A megházasodás nem kell, hogy megváltoztassa a kapcsolatot, boldogan éltek tovább. De elköteleződést, összetartozást jelent. Hogy ha ránézel a gyűrűdre, a házastársad jut róla eszedbe. Ez szerintem jó.
Mi már a nyáron szerettünk volna házasodni, gyűjtöttünk is rá, csak a párom decemberben kirúgták és augusztusig nem talált munkát - minden pénzünk feléltük addig. De remélem, jövőre összejön. 22 éves vagyok, a párom 25.
Igen utolsó válaszoló, ebben is van valami. Az is biztos, hogy sokan 10 év, vagy még hosszabb házasság után válnak el, mert akkor domborodnak ki a gondok, vagy éppen akkor bukkanak fel.
És lehet, hogy az emberek személyisége is változik nem várt irányba az évek múlásával, de ezt nem tudom.
Én azt merném gondolni, hogy valakivel pár éve már együtt élek, akkor kisimertem már annyira a rossz szokásait, és oldalát is, hogy meg tudjam mondani, tényleg ő kell-e nekem. Nem gondolnám magamtól, hogy valaki akár évekig, a mindennapi együttélésben is képes csak a szép oldalát mutatni. Ám lehet, hogy ezek naiv gondolatok a részemről.
Az is igaz, hogy nem volt még hosszú kapcsolatom, nem is éltem még együtt senkivel, így mindent csak feltételezni tudok, és lehet, hogy koránt sem helyesen. Meg az is igaz, hogy ennyi idősen azt se mondanám, hogy sok élettapasztalatom lenne.
Köszönöm a válaszokat, így kicsit már "szélesebb spektrumban" :) tudok a témáról gondolkodni.
Miért kell mindig a másik házasságát nézni???
Azért mert ennek meg annak nem sikerült,az nem azt jeleni,hogy másnak sem fog.Ilyen hozzáállással egy együttélés sem működik,nemhogy egy házasság.
Én szerintem sokan nem azért nem mennek férjhez mert nem kérik meg őket,hanem mert lusták tenni egy kapcsolatért és azt nézik,hogy könnyebben le tudjanak lépni ha nem jött össze.Kérdem én,minek akkor egyáltalán járni valakivel,na már azon stresszelnek sokan mi lesz szét mennek?Most már értem miért van annyi egyedül álló ember.
Csak azt nem értem miért sírnak,hogy magányosak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!