Miért nem jó az embereknek semmi?
Kiskoromtól kezdve kis soványka voltam, és olyan 16-17 évesen elkezdek a nagynénémék csesztetni, hogy milyen nádszál vagyok, meg cinege, meg hogy szűk belem van, mert keveset ettem. Folyamatosan hasonlítgattak másokhoz, hogy ennek meg annak a lánynak bezzeg mekkora combja van, milyen bögyös, jól kifejlett stb, és b@sztattak, hogy én miért nem vagyok ilyen? Nem akartam megfelelni másoknak, úgy voltam vele, hogy én idáig is így éltem az életem, s mégha akarnék, akkor sem tudnék meghízni. Van egy kb 80 éves öregasszony, ő is olyanokat mondott nekem, hogy ő megijedt tőlem, mikor meglátott, mert én olyan sovány vagyok, meg hogy nekem pszichológushoz kell mennem, mert biztos benne, hogy anorexiás vagyok. Mikor így cseszegettek, mindig elsírtam magam, de továbbra is csak lehúztak az életről a cseszegetéssel. Amikor társaságban is ettünk együtt, mindig rámszóltak, hogy: "Egyél, egyél, mert sovány maradsz!" Vagy hogy "egyél, hogy meghízz".
Aztán elköltöztem otthonról egyetem miatt, végre nem online oktatás volt, és csakis én gondoskodtam magamról. Elhatároztam, hogy próbálok többet, rendszeresen enni, rendbehozom magam. DE, nem a rokonok nyomására, hanem egyszerűen én határoztam el, hogy szeretnék jobban kinézni, egészségesebbnek érezni magam. Kb. 1 év alatt a 41 kgről felmentem 52-re. (163 cm). Tudom, a 41 kg már kórosan sovány volt, akkor olyan depis időszakomban is voltam, és az alacsony súly ráébresztett arra, hogy valamit kezdenem kell magammal. Illetve az évek során nagyon sokáig voltam 45 kg-48 között, és azidőszakban is folyamatosan ment a csesztetés, hogy ilyen sovány meg olyan sovány vagyok.
Tehát, most elértem az 52 kg-t, és nagyon tetszek magamnak, és a barátaimtól is kapom az elismeréseket, hogy milyen fantasztikusan nézek ki. Na de, most, hogy megint itthon vagyok a nyári szünetben, rokonok is meglátták, hogyan nézek ki, és most meg amiatt szólnak be folyamatosan, hogy: "Na látod, hogy össze tudod szedni magad! Na látood milyen jó, hogy kicsit vastagabb már a lábad és a karod! Látni az arcodon is. Látod, hogy meg tudsz hízni." Olyat is szólnak be, hogy: Hát téged mivel etetnek? Jaj, hát látni az arcodon, hogy pufókás, tömöttebb lett. Meg a hasam, mikor jól beeszek, kicsit kidülled, és akkor is csesztetnek, hogy "háát te hanyadik hónapban vagy??".
Szóval sosem hagynak békén, de nem értem ez mire jó nekik. Ha túl sovány vagyok, az a baj, ha rendbeszedem magam, akkor meg már amiatt szólnak be, hogy pufi az arcom, és hogy "na látod, megmondtam". Igazából most már ennyi éves trauma után már nem izgat, hogy ki mit gondol a testemről, azt tudom, hogy nekik semmi se jó. Ők is 50-55 éves korukra behízták magukat, nagy a hasuk, lóg a kezük, úszógumijuk van, de nem értem miért lesz jobb nekik a napjuk, hogy a fiatalokat cseszegetik.
válasza:
válasza:Felnőtt nő vagy, miért kell ezzel foglalkoznod!?
Megmondod a nagynénédéknek, hogy egész gyerekkorodban a súlyoddal piszkáltak, akkor rosszul esett, most viszont már @urvára zavar, úgyhogy fejezzék be.
válasza:Nagyon sajnálom, hogy ilyeneket kell átélned. Sejtem, mit érzel, mert én is átmentem ilyenen. Amikor sovány voltam, az volt a baj, de 3 kg hízást már hasonlóan kommentáltak, mint nálad. Most 8 kg felesleg van rajtam, most ez a bajuk.
2 év terápia után megtanultam, hogy ezek a beszólások nem rólam szólnak, hanem róluk. Nekik sehogy nem lehet megfelelni, ugyanis nekik nem velem van bajuk, hanem saját magukkal, amit épp rajtam éltek ki. Ha rendben lennének saját magukkal, hidd el, nem szólnának neked semmit, akárhogy is néznél ki.
válasza:"Na látod, hogy össze tudod szedni magad! Na látood milyen jó, hogy kicsit vastagabb már a lábad és a karod! Látni az arcodon is. Látod, hogy meg tudsz hízni."
A soványságod nem tetszett nekik (te magad is beláttad hogy kóros a 41 kiló) ezek az újabb "beszólások" viszont épp azt jelentik hogy tetszel nekik most így ahogy vagy. De téged már minden triggerel, akármit mondanak, direkt a rosszat keresed mindenben. És tudod miért? A saját önbizalomhiányod miatt. A te saját belső konfliktusaidat, szorongásaidat és kisebbségi érzéseidet vetíted ki rájuk. Én a helyedben szakemberhez fordulnék, mert ez idővel csak rosszabb lesz kezeletlenül, és ilyen mentális állapotban soha nem találod meg a lelki békéd és a boldogságod.
válasza:Hát mondjuk, ha felnőtt létedrr 41 kg voltál, akkor elhiszem, hogy frászt kaptak ha megláttak.
Valami nagyon nincs rendben a se a testedben, se a fejedben.
válasza:"Meg a hasam, mikor jól beeszek, kicsit kidülled, és akkor is csesztetnek, hogy "háát te hanyadik hónapban vagy??"
Marika néni, a nyolcadikban, az apa ismeretlen, szeretne még valamit tudni? Ha nem, Önnek is szép napot!
válasza: válasza:"Na látod, hogy össze tudod szedni magad! Na látood milyen jó, hogy kicsit vastagabb már a lábad és a karod! Látni az arcodon is. Látod, hogy meg tudsz hízni... Hát téged mivel etetnek? Jaj, hát látni az arcodon, hogy pufókás, tömöttebb lett."
Ez mind dicséret! Neked semmi se jó? Az se, ha azzal jönnek, hogy túl sovány vagy (amikor tényleg, saját magad szerint is túl sovány vagy!), meg az se, ha azt mondják, hogy jól nézel ki? :)
"Meg a hasam, mikor jól beeszek, kicsit kidülled, és akkor is csesztetnek, hogy "háát te hanyadik hónapban vagy??".
Vedd már elő a humorérzékedet! És húzd ki magad jobban, mert lehet, hogy a rossz tartásod miatt is veszik észre, hogy a korábbiakhoz képest végre van hasad!
"Szóval sosem hagynak békén ... már nem izgat, hogy ki mit gondol a testemről"
Veled van itt a baj: túlaggódod az egészet. Ha valóban nem izgatna, hogy ki mit gondol, nem írnál ki róla kérdést.
Kezdjél hozzászokni, hogy az életben mindenkinek mindenről megvan a véleménye, és kérdezés nélkül is folyton egymás orrára kötik, hogy mi az. Egyszerűen nem kell foglalkozni vele. Ha megint "beszól" valaki (vagyis egyszerűen csak elmondja a véleményét, amit te akkor is bántásnak veszel, ha nincs is benne semmi rossz szándék), egyszerűen fordíts hátat neki és lépj le onnan.
válasza:Az emberek szeretik a másodikat piszkálni! Hogy miért? Mert, magukkal nincsenek megelégedve!
Egy olyan felnőtt, aki elégedett a testével, ő nem bántja a másik embert az alkata miatt!
Az én saját történetem is hasonló! Nagyon sovány voltam fiú létemre l, meglehetősen nagy fejjel. Mondanom sem kell, hogy rendszeresen céltábla voltam emiatt és mindig csúfoltak... Egyszer majdnem öngyilkos is lettem emiatt.
Majd elkezdtem konditerembe járni 11. nyarán és kiderült, hogy nagyon jó genetikám van hozzá és már jövő év májusára látszott is rajtam elég szépen! Onnantól nem piszkáltak többe, hanem dicsértek!
30 éves vagyok. Azóta eltelt 11 év. Nagyon elégedett vagyok a teetemmel! Naturálban kihoztam magamból a maximumot!
Ám, így is olykor megkapom, hogy "Futni még nem bírsz 2 métert se, mert kifulladt!" , "Gyere velem buzás zsákokat pakolni! Úgysem fogod bírni!"...
Jelentem! Hetente lefutok megállás nélkül 12 kilométert - egyébként asztmás vagyok! - és a srác is nézett egyet, mikor aratásnál simán feldobaltam a platóra a 68 zsákot! Többet nem magyarázott ő sem nekem!
A mai napig beszólnak olykor, de mindig kiderül miért! Elégedetlenek az életükkel, alakjukkal, mindenükkel! Bántja a kis lelküket, hogy a másik elégedett magával és nem egy lusta senkiházi, mint ők!
Magammal elégedett vagyok, jól érzem magam a bőrömben! A többi nem számít!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!