Apám alkoholista, mit tehetnék?

Pedig alap tézis alkohol betegeknél, hogy : ha ő nem akar változtatni, akkor neked sem jogod sem lehetőséged nincs.

Kizárólag ha ő úgy dönt hogy változtat.

Sajnos semmit nem tehetsz, amíg ő maga be nem ismeri, és nem jön rá/nem akar változatni.

Apam 54 évesen halt meg. Hülyére itta magát addigra. Én haragudtam anyukámra, hogy nem tud rá hatni, aztán én is megprobaltam, de rendre kudarcba fulladt minden próbálkozásom.

Aztán én is feladtam. 18 évesen elkoltoztem otthonról, mert nem bírtam már az egészet... 21 voltam amikor meghalt.

Épp a 24-et ünnepeltem, mire kb egy hétre rá meghalt.

Mintha az 1-2 évvel ezelőtti énemet olvasnám... Sajnálom, de ez az o felelőssége, es te ne tudsz vele semmit csinalni, es nincs nagy esély, hogy valtozni fog, de nem a te hibád.

Majd pár év múlva elmész az ACoA gyűlésre, ha úgy van. :')

Ezt az anyukádnak kellene lemeccseznie, illetve te annyit tehetsz, hogy az anyukádat bátorítod erre.

Mit tehet az anyukád, és mi lenne ebben az esetben a normális?

Ultimátumot adni a férjnek, hogy vagy leszokik, amihez megkap minden segítséget, vagy válás. És az is feltétel, hogy az anya kezeli kizárólag a kasszát, hogy ne legyen piavásárlás, mert ugye ennyivel is nehezebb az anyagi helyzet, persze lehet, hogy az a havi néhány tízezres csak csepp a tengerben.

Tehát se cigi, se alkohol, és ha az anya cigis, akkor igenis ő is szokjon le, mert úgy fair, úgy van esélye a másiknak is.

Vannak mindenféle terápiák, az alkoholistáknak cigiseknek, ezeket kéne igénybe venni.

Ha nem vállalja be, akkor viszont válni kell, és menjen a híd alá, vagy ahova akar, anyád meg kezdjen új életet. A ti lelki fejlődéseteknek nem tesz jót egy ennyire masszív alkoholista, szóval a gyámügynek is lenne ehhez egy-két szava szerintem, ha nincs változás.

Ezt nem a kedves gyakoris közösség fogja megoldani sajnos... Az ilyen fokú függéstől komoly életmódváltás és belső átalakulás mentheti meg.

Az én tanácsom: keress meg egy szakembert a közeledben. Már egy pszichológus is megteszi, vannak erre specialisták is. Ővele beszélgess arról, hogy mit tehetsz, hogyan hathatsz rá.

Az alkoholizmusban is van egy mélypont, amikor a függő belátja, hogy ez így nem mehet tovább. Ez egy tiszta pillanat, a józan tudat utolsó segélykiáltása. Egy nem ivó alkoholista úgy írta ezt le, hogy "mindenkihez eljön egy angyal".

Ez egy megragadható helyzet arra, hogy kellő segítséggel kimásszon valaki a gödörből. Vannak alapítványi és egyházi szanatóriumok, ahová be lehet vonulni, és orvosi szaksegítség mellett, munkaterápiával stb. egymást erősítve lehet stabilizálni a józan életet. Ez simán több hónapos, fél éves elvonulást jelent, ami alatt testileg-lelkileg kitisztul az ember. És kell hozzá utógondozás is, mert a hazatérés után fennáll a visszaesés veszélye is, ebben segítenek az AA csoportok, a család, az újjászervezett élet, munka stb is.

Szóval nem könnyű, de végig lehet csinálni, és érdemes is. Mindenki megérdemel egy esélyt, még ha berúgva szörnyeteg is. A legtöbb alkoholista csak a depresszióját "gyógyítgatta" szesszel, és emiatt csúszik rá a piára, de amúgy jó ember.

Már csak azért is fontos ez, mert az alkoholizmus "öröklődik" is, így te is érintett vagy, és jobb ha tudod, mivel nézel szembe.