Mivel tudnám kicsit "modernizálni" a családom felfogását, hogy ne gondolják, egyedülálló nőként nekem a szobában kell ülni, várva a lovagot?

Bármit csinálok az életemben, az a reakció általában, hogy dehát én nő vagyok. Vagy hogy "na de egyedül?!".

Utazom a barátnőimmel például, teljesen civilizált országokba, nagyvárosokba. Én jól érzem ott magam, itthon megy a dráma, hogy mi lehet velem ott EGYEDÜL, biztos már 20x elraboltak/kiraboltak/megöltek. Mikor egyetemista voltam, akkor is mindig ez volt a téma, hogy mit tudok én egyedül csinálni Budapesten... Mondom miért lennék egyedül? A gimis baráti társaság kétharmada is Pesten van, mellette rengeteg csoporttársammal is jóban vagyok és lehet ismerkedni bárhol. De akkor se néznek ki sehonnan, ha egyedül megyek valahová, mert ahhoz van kedvem.

Vagy most lesz kész hamarosan a házam. Mikor mondtam a családnak, hogy építkezni fogok, hetekig ment a lebeszélés, hogy nem kell nekem kertes ház, hova gondolok, hogy egyedül akarok én a vállalkozókkal, munkásokkal tárgyalni, ott fognak átverni, ahol csak tudnak, mert nincs mellettem férfi. Hiába magyaráztam, hogy pont ilyen helyzetekre van a generálkivitelező, az volt a válasz, hogy ő is átver.

Megvettem az autómat, a munkám miatt elég sokat vezetek, gyakran vidékre is. Ezért olyan autó kellett, ami kényelmes, biztonságos és gyors is, tehát 120-nál még nem rángat a kormány és nincs olyan hangja a kocsinak, hogy úgy érzem, mindjárt felrobban a motor és 3 órát is élmény vezetni vele egyhuzamban. Akkor is ment a szöveg, hogy hát szép, szép, na de egy ilyen kislánynak miért kell ekkora kocsi, hát ki sem látok a kormány mögül, mit fognak gondolni az emberek, ha meglátnak ebben.

Bármihez kezdek, bármit csinálok, nem az a visszajelzés jön, hogy büszkék rám, hanem az, hogy miért vágom ekkora fába a fejszémet, mit fog szólni XY. Anyám is pl. ott él egy sz_r házasságban, semmiféle kapcsolat nincs már közte és a férje között. Külön emeleten is alszanak, a pasi alázza folyamatosan. De nem hajlandó elválni, mert hogy egyszer még rendben van a válás, de mit fognak gondolni a városban, ha két házassága is gallyra megy... Mondom dehát nem mindegy, így is tudja mindenki, hogy a kósza legyet is megkeféli a férjed, ha elég sokáig repdes körülötte.

Mindig az a visszatérő kérdés, hogy mikor mutatok már be otthon valakit, hát a szomszédék lánya fiatalabb nálam, de már a második gyerekükkel terhes, én mikor leszek már anyuka... Közben nekem a családalapítás az életemben egy annyira huszadrangú dolog jelenleg, hogy azt elmondani sem bírom.