Mit szólnátok ha a menyetek állandóan a fiatokat szidná?

Hát aaszonyka is elhúzhat melózni és akkor nem kéne a fiadnak belerokkanni. Gondolom nem a fiad erőszakolta meg hogy legyen 3 gyerek.

Lényeg, hogy ha a fiad lenne a legutolsó tróger a világon, akkor sem viselkedhetne így veled senki. Senkinek a mocskos beszédét, követelőzését nem vagy köteles eltűrni. Mert nem az történt, hogy a menyed elment hozzád emberi módon beszélgetni, hogy ő kezd belefáradni a 0-24-be, a férjét nem tudja meggyőzni, légyszi, próbálj meg beszélni vele, hanem elhiszi, hogy kapcaként bánhat veled. Ahogy egy anyós nem szabhatja meg, mit tegyen a menye, úgy egy meny vagy vő sem támaszthat elvárásokat. Lehet úgy élni, hogy együttműködve, szeretetben, meg lehet így. Csak így nem annyira kellemes. Ami meg nem kellemes azt nem muszáj eltűrni. Ezen az alapon te is rikácsolhatnál a nászasszonynak, milyen hp-t nevelt a lányából, mit képzel magáról. Ez nem a te házasságod, nem kötelességed belefolyni, elviselni ezt meg főleg nem.

Anyós idegorvos? Nem, de idegbeteg még lehet. Ha hagyja. Hát ne hagyja!

Ne vedd fel a telefont neki, és ne vedd át a gyerekeket hétvégére sem, ha neked is teher. Nem a te dolgod, és nem a te felelősséged! Vegye át a saját anyja, a másik nagyszülő! Azt a 3 kölyköt a fiad és a menyed csinálták, vállalták, tanulják meg megszervezni úgy az életüket, hogy ne kapjanak agybajt tőlük! Nevelni kellene őket, megregulázni, ha már legyártották, és megtanulni velük élni, nem passzolgatni, meg szitkozódni mindenfelé. Ketten döntöttek úgy, hogy ennyi kölök kell, akkor ketten oldják meg és szervezzék meg az életüket, a segítséget, amit kapnak/kérnek, meg megköszönni illik, és nem követelőzni! Annál követelőzzön, aki részese volt a családtervezésnek. Egyébként 1 éves gyereket már be lehet adni bölcsődébe, és akkor nem kell otthon vergődni vele, lehet menni vissza dolgozni, az ov/bölcsi utáni időt meg beosztani! Ez nem jutott még eszükbe? Vay esetleg gondolkodni is lehetett volna, hogy mennyit bírnak...