Milyen családi mondásotok van?

Kislányomnak a sokadik "Miért?" visszakérdezése után:

"Mert bőr az egér, csont a farka és a kis E... <kislányom> azt szopogatja."

"Mi lesz az ebéd? - Szar rizzsel! - Már megint rizzsel?"

Pelenkás babának: "Na mi van, kiöntött a Duna?"

"Legközelebb b.sszon egyedül" - ha valakinek segítettünk bármiben, majd neki áll kötekedni, vagy meg se köszöni, stb...

Régen látott barátoknak: "Mesélj, Odüsszeusz...!"

"Hol a nagykés? - Itt a hátamban!"

"A kisujjamat nyújtom, és a testemet kívánod?!"

Valaki mondja hogy X kaját evett. Válasz rá : " az is jó..." (sztori:gyerekkoromban mamám mindig kérdezte hogy mi volt az ebéd, és amikor megmondtam, mindig ezt válaszolta rá)

Ha valaki köhög/fulladozik azt válaszoljuk rá hogy "megfúsz Csernák!" (Sztori: állítólag régen a faluban volt egy kocsmai verekedés két részeg között, és ezt az egyik mondta ezt a másiknak, de egyébként meg az ő nyakát fogták...)

Van az a mondás hogy maga alatt vágja a fát, na mi azt mondjuk hogy " maga alatt vágja a füvet" (sztori: van egy munkatársam, aki magyarban született de egyebként osztrák származású, és ő azért néha szokott furcsán fogalmazni, és ő mondta egyszer ezt)

37., ezek tényleg családi mondások. :)

Az eddigiek kapcsán nem sokszor volt ilyen érzésem. Szerintem egyesek nem is tudnak róla, hogy egyszerűen közmondások, szólásmondások azok, amiket használnak a családban, de közben több millió másik magyarul beszélő család kb. ugyanúgy.

Az én családomban csak babona van.

Kétszer is előfordult, hogy amikor autóval indultunk el és azt mondtuk, “a ( vezetéknevünk) legújabb kalandja”, akkor mindig lerobbantunk.

Ennek 20 éve, de azóta se merjük mondani.