Albérletkérdés családtaggal kapcsolatban? Hogy kérdezzünk rá finoman?

Testvéremmel 28-33 évesek vagyunk, én vagyok az idősebb. Mi a férjemmel vidéken élünk, ő Budapesten.

Van két gyerekünk, viszont anyagilag elég nehezen jövünk ki a fizetésünkből. Mindketten dolgozunk, én óvónő vagyok, férjem szakmunkás, mellette vállal kisebb munkákat is. De albérletben élünk, mellé van egy hitelünk is. Volt félretett pénzünk, az egy önerőre elég lett volna, de az esküvő után a szülei mondták, hogy ne ugorjunk bele egy lakáshitelbe, csináljuk meg magunknak a családi házuk felső szintjét. Úgyis nagy a ház kettejüknek. Naivan belementünk, sajnos nem lett jó vége. Mindegy.

Már 1,5 éve albérletben lakunk, de a kiadásaink mellett nem tudunk félretenni. Szeretnénk Budapestre költözni, ott neki is lenne ismerős útján jobban fizető munkája, az én munkám is valamivel jobban becsült lenne talán (itt az önkormányzat folyamatosan szívatja az óvónőket, hosszú ez).

Viszont ugye Pesten egy családnak az albérlet egy vagyon. Amennyivel több jönne be, az el is menne az albérletre.

De a tesóm 2 éve vált el, a válással eléggé megszedte magát. 4 lakással és egy osztrák nyaralóval szállt ki, plusz nem kevés pénzzel. A lakásokat kiadja, kérdeztem tőle még tavaly, hogy mennyiért, mondta, hogy 250-től 290-ig. Nekünk még a legolcsóbb is borzasztóan drága lenne, férjem szerint próbáljak beszélni vele, hogy esetleg fizetnénk valamekkora összeget, de nem a teljeset (nem azért, mert nem akarjuk, hanem mert nem tudjuk).

Nem örökre nyilván, és tudjuk, hogy ez egy hatalmas szívesség lenne, nem is verni akarom az asztalt, hogy igenis ez nekünk jár. De nagyon nagy segítség lenne, legalább az elején.