Hogyan segíthetnék a bátyámnak?
Remélem lesz olyan aki elolvassa:)
A bátyám 28 éves lesz 3 hónap múlva,és még nem volt barátnője(!),nem is csókolózott,ezért biztos,hogy szűz is még,nem járt el soha bulizni,nem volt részeg,nem szívott el egyetlen szál cigit sem.Az utóbbi 2 nem is baj,de a többi szerintem elég gáz már ebben a korban.Igazából ő a tanulásnak szentelte/szenteli az életét,még mos tis tanul,egyetemre jár,amikor tini volt nem tudom,hogy milyen lehetett az élete,mert akkor még nagyon kicsi voltam,arra nem emlékszem,de az tuti biztos amiket fentebb írtam.A szüleink is tudnak róla,a dolgairól.Már őket is zavarja ez,de nem tudnak mit tenni.Mielőtt valaki azt írná,NEM,nem meleg a bátyám,mert a lányokat szereti,volt 1 lány aki nagyon-nagyon tetszett neki,sőt szerelmes is volt belé,de ez csak ilyen plátói szerelem volt,de a lány hazudott neki.Ez 2 éve volt,és még mindig utána siránkozik.Előtte egyetlen lány se érintette meg ennyire.
A másik nagy probléma,hogy elég gyerekes,vannak érdekes dolgai,nagyon sokszor idegesítő,én már egyszerűen nem tudom kezelni,mert én komolyabb vagyok mint kéne,ő meg hülyébb mint kéne lennie,és sokszor én nevelem,ami elég furán hangozhat,de így van.Azt hiszi,hogy milyen jópofa,meg vicces,közben meg az agyunkra megy már itthon a sok gyerekes,idióta dolgaival,amiket kb.egy óvodás szokott csinálni,vagy egy elmebeteg.Persze alapjába véve rendes,segítőkész,kedves,jószívű srác,csak nulla az önbizalma,gondolom ezért nem volt még barátnője sem,iszonyú határozatlan,döntésképtelen,és nem is önálló teljesen.Mások ebben a korban már dolgoznak,családjuk van,ő meg még itthon lakik velünk,és elvárja hogy a szüleink ettessék.Mondjuk van egy "munkahelye",ami azért nem olyan rossz,de mégis már lassan 30 éves,és még itthon van.
Hogyan segíthetnék neki,hogy végre ő is olyan normális legyen mint a többi hasonló korú?Mert egyébként idegenekkel,vagy másokkal tök jól el tud beszélgetni,de itthon velünk ilyen hülye.Nagyon zavaró már,és én is szégyenlem egy kicsit,bevallom,akármilyen ronda dolog.
16/L
Ad magára,azért annyira nem rossz a helyzet,de néha mondani kell neki,hogy vegyél már másik ruhát fel!.Nagyobb probléma inkább,hogy nagyon rendetlen,mint minden pais,szanaszét hagyja a ruháit,a szobájában alig takarít,halmokban áll a sok ruha,könyv,tiszta rendetlenség van,és persze elvárja,hogy vagy én vagy az anyukám takarítsunk ki neki,amit néha még meg is csinálok szívesen,de van egy pont amikor azt mondom,hogy héé,állj,én nem cseléd vagyok,aki takarít utánad,hanem a húgod!Ráadául sokszor figyelembe se veszi a munkámat,pl.felsöprök,felporszívózok,felmosok a lakásban,ő meg bejön ganyés cipővel,végig a lakáson,széjjel hagyja a mocskos ruháit,és akkor nagyon begurulok,ő meg csak annyit tud mondani hogy "ja,bocs."
Aztán utólag mindig megbánom amikor csúnyán viselkedem vele,mert tudom,hogy ez csak tovább rombolja az önbizalmát,de egyszerűen már nem tudom kezelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!