Miért nem akarom, hogy a bátyámnak legyen barátnője? Miért utálom az összest?

Egyszerűen utálom a bátyám barátnőit, egyik sem szimpatikus soha. Utálom, ha enyelegnek, vagy teszik magukat a bátyám és a szüleim előtt. Eddig még mindegyiknél megmondtam, hogy egy ribi, és igazam is lett, később a bátyám sírva jött hozzám bocsánatot kérni, meg a lelkét ápolni. Most van egy barátnője, aki kedves és rendes, ha nem a bátyámmal járna, még barátkoznék is vele, de maga a tudat, hogy ők együtt vannak, zavar. Egyszerűen nem tudom túltenni magam ezen, úgy érzem, hogy mindegyik csak tönkreteszi. Összejöttem egy fiúval 2 hónapja, őt viszont a bátyám nem kedveli, folyton szemétkedik vele, és ha mondjuk megölelem, mikor otthon vagyunk, akkor kiakad és csapkodja az ajtót, meg mikor négyesben vagyunk valahol, mondjuk koncerten és megcsókol a barátom, akkor addig áll és néz, amíg nem akad le rólam . Pedig én nem szemétkedtem a barátnőivel soha, csak szimplán megmondtam, hogy szerintem nem hozzá valók. Nem értem, hogy ő miért viselkedik így, mármint ez így nem jó, hogy kölcsönösen utáljuk egymás barátját/barátnőjét, miközben nem is nagyon csináltak semmit. De részemről ez olyan, hogy nem tudom elmagyarázni, valahogy mindig irritál, hogyha látom, hogy valaki megint ráakaszkodott. Tudom, hogy ez önzőség, meg nagyon rossz vagyok, de szeretnék ezen változtatni, nem tudom az okát, ezért nem tudom megváltoztatni ezzel kapcsolatban a felfogásomat. Ráadásul ő még rosszabbul viselkedik, gonoszkodik is a barátommal.

19/L