Nem bírom már elviselni a kolléganőmet. Még egy beszólás ma, és felmondok. Szerintetek mit csináljak?

Nekem leginkább 2003-tól kellett elviselnem a protekciós, rendkívül buta kolléganőmet, míg végre megérhettem, hogy augusztus 31-gyel végre már elküldték. Ráadásul mindig úgy viszonyult a munkához, hogy helyette is én dolgoztam. Hiába tettem többször panaszt a főnököknél, protekciója által hozzá se szagoltak.

Próbáld meg valahogy lenyelni a kolléganőd negatívumait, én is ezt tettem 2003 óta. Nagyon nehéz volt és megalázó, de azért tettem, mert nem igazán találtam volna másik munkahelyet. Időnként leordítottuk egymás fejét, amiről az egész hivatal és még azon túl is tudtak.

Próbáld meg valahogy tolerálni, de ugyanakkor ordítsd le a fejét és ha van, akkor a fogyatékosságait is mondogassad neki. Én is ezt tettem 2003 óta.

Mintha csak én írtam volna ezt a kérdést. Fel ne mondj azért! Nem érdemli meg, hogy így megkönnyítsd az életét! Nekem 6 éve csinálja ezt a protekciós hölgy. A legjobb fegyver ha mindig mosolyogsz rá. Ez előbb- utóbb elkezdi majd idegesíteni. Ja a munkával meg csak csínján bánj, csak azt csináld meg ami a munkaköri leírásodban benne van. Az övét ne! Én dolgoztam helyette 5 évig egyfolytában. Idén beleuntam és csak azt vagyok hajlandó megcsinálni, ami a munkaköriben le van írva. Először nem nagyon tetszett senkinek, de fél év elteltével már ő bosszankodik. És én még mindig mosolygom.........

Egyébként ne vedd fel amit mondd, azért csinálja, hogy dühítsen és bántson téged. Tudod az ilyen embernek van valamilyen érzelmi, vagy lelki fogyatéka azért viselkedik így.

Szegénykém.Én 8 nő között dolgozom nem jó hangulatban.Megy a szarkeverés,pletyka,irigység,veszekedés.

Jobbat én se tudok egyenlőre mint tűrni és ha van másik munkalehetőség elhúzni innen.Sajnos nem olyan könnyű mostanság ugrálni.Mindenki örül ha van munkája.

Én is bele estem abba a hibába,hogy soha nem szóltam vissza semmiért.Meg is lett az eredménye:jól a fejemre nőttek,átpasszolták rám a munkájukat stb.mondván én vagyok a legfiatalabb.Aztán egyszer betelt a pohár,jól beolvastam mindenkinek.Azóta már "csak"a hátam mögött kavarnak...

Tehát,ne hagyd magad!

Szerintem a munkahelyre dolgozni járunk, nem társadalmi életet élni. Elvégzed a munkád, fizetnek érte. Ennyi.

Ha meg annyira szar, tényleg felmondhatsz, bár nem hinném, hogy olyan könnyen találsz másik állást. Miért szereznél ekkora örömet a kolléganődnek, ha neked szarabb lenne a helyzeted?

Én is ugyanígy voltam, mint a 09:54-es.

Soha előtte nem volt még olyan munkahelyem, ahol bármi gond lett volna az emberi kapcsolatokkal, de amikor ide kerültem, rögtön éreztem, hog yitt bajok lesznek. MIndegyik Pi*csa egy kiskirálynak képzelte magát, ment a szarkeverés, meg az egymás háta mögötti pletyka , meg szidás, közben meg olyan buták voltak..az egyik azt sem tudta mit jelent az hogy egy napszemüveg Ce 400-as és mi az,hogy UV szűrés. Én sem veszekedtem soha és az lett az eredménye, hogy te csak ennyit csináltál ma, mert mi 2 kilóval többet emeltünk meg, helyetted is mi dolgozunk stb..úgyhogy az lett a vége, hogy felmondtam és otthagytam őket a fenébe.Nem ér annyit az egész.Az üzletvezető meg olyan kis méla volt, hogy ezek simán a fejére nőttek, nem fordulhattam senkihez.Mikor eljöttem még azért utoljára a főnöknek elmeséltem,hogy ki mikor reszelgeti a körmét munka helyett és hogy nekem a vevőköröm a fontos és a vevők ezmiatt a két nő miatt utálnak bejönni ide az üzletbe+sok képviselő is. Remélem visszakapják a sorstól majd.Neked még talán szerencséd van, hogy egy kolléganő, de amikor 3-nál több nő van egy helyen, na az gáz.

Érdekes, ez csak női probléma, a férjem összefog a kollégáival, még pénzt is adtak kölcsön nekünk.

Nem tudom, de az egész női társadalom még mindig ostoba.