Komolyan van ilyen ember?

Nincs, a férjed nem létezik. Vagy hogy gondoltad ezt a kérdést?

Amúgy meg nem értem, hogy egy házaspár családalapítás előtt hogy nem beszél a gyereknevelési elvekről.

És mi az, hogy egyik mondatban már válnál, aztán jön az "elvagyunk".

Hát nem, itt valami nagyon nem stimmel...

Tipikus...

Elkényezteti a srácokat, bár nem akar rosszat. Gondolom a túl sok munkát és a hárpiát (vagy ő tett azzá vagy annak neveltek Téged), aki vele él, azzal kompenzálja, hogy túlzott szabadságot ad a gyermekeinek. Elege van neki is, ahogy neked is. Beszéljetek higgadtan, egymás szemébe nézve őszintén. Ennyi alapján ezt javaslom...

Ha a szülők étkezési szokásai rosszak, akkor a gyerekeké is az lesz, ez alapszabály.

Nektek a férjetekkel nem egyeznek az étkezési szokásaitok: a tiéd valószínűleg normális, a férjedé abnormális.

Ezeket még akkor kellett volna rendezni, mielőtt gyereket vállaltok. Pontosabban: mielőtt összekötitek az életeteket. Akkor nem gondoltál arra, hogy egy folyton cukros üdítőt vedelő, chipset zabáló ember milyen étkezésre nevelné a gyereketeket?

Lefekvés: ha másnap nincs óvoda, iskola, akkor azért túlzás, hogy 8-kor feküdjenek le.

Sőt, a 8 évesnél már iskolaidőben is rugalmasabb lennék: 8 és 9 között legyen lámpaoltás, ennyit várnék el.

Lefekvés előtt képernyőt nézni, az viszont nem segíti a nyugodt alvásukat.

Az egész nap pizsamában levés azért marhaság, mert ilyenkor megfázhatnak, és egyébként pedig amiben csúsznak-másznak, játszanak, esznek (összemorzsázzák) abban bújnak majd be az ágyba. Itt a tisztaságról való elképzelésetek különbözik nagyon.

Nekem az a fura, hogy ezek az ellentétek miért nem jöttek elő, amikor még csak terveztétek a közös jövőt. Nem is a gyereknevelési elvek miatt, hanem kettőtök eltérő életvitele miatt.

Van ilyen, 8+ évig nem tűnt fel!? Eleve nem kisiskolás gyerekek mellett kellett volna nevelned a párodat, ha minimum a gyerekvállalásnál beszélgettetek volna.

Értem én, hogy kompenzál, de a rossz gyerekkorát nem kellene a saját nevelése csődjével tetézni! Valahol út közben van az igazság, beszéljétek át.

Nem tudom, van-e ilyen ember, én egy Férfival élek, aki Apa lett.

Te 3 gyerekkel, de azt állítod, hogy van közte egy nagykorú pasi is, kétlem.

Olyan nincs, hogy nem lehet válni. Lehet. Mindent meg lehet oldani, csak max. nem kényelmes, melós, feszkós, stb. Annyira neked sem fontos a gyerekek egészsége, hiszen évek óta ez mehet nálatok, és mégsem csinálsz miatta semmi drasztikusat. Akkor ez van. Idejöttél, ventillálsz, aztán holnap kezdődik minden elölről. Döntés kérdése.

Ha nem akarsz elválni, akkor szerintem engedd el a helyzetet. Legalábbis így csomagban.

Priorizáld be, hogy szerinted mi a legfontosabb ezek közül hosszútávon. Aztán beszéld meg a férjeddel, hogy azokat ne csinálja, helyette másképp kényeztesse a gyerekeket (pl. vegyetek egy éves belépőt a közeli állatkertbe/játszóházba és mindig, mikor ő van velük, akkor ugorjanak le). Ha nagyon nem megy, akkor menjetek el családterápiára vagy párterápiára, esetleg próbáljatok meg több közös programot csinálni.

De szerintem alapvetően egy 8 és egy 6 éves gyerekek fel tudnak öltözni, ha fáznak, így pizsiben sem lesz bajuk.

Nem tudom, hogy a férjed mennyi időnként vigyáz rájuk illetve ki vásárol, de ha nincs otthon csoki és üdítő, akkor kénytelen lesz elmenni (a gyerekekkel - akik így felöltöznek) venni, ha akar nekik adni, vagy nem ad nekik. Ha más nem, akkor vegyél néhány mélyhűtött pizzát, így is ő lesz a kedvenc apuka, hogy mindig pizzát lehet enni, azon meg felnőnek heti 1-2x, egy idő után úgyis meg fogják unni.

De nekem úgy tűnik, hogy itt a fő probléma, hogy zavar, hogy te vagy a szigorú szülő, apuka meg az, aki mindent megenged. Hidd el, az én szüleim is ilyenek voltak, attól még nem szeretem anyumat sem kevésbé (sőt amúgy vele mélyebb a kapcsolatunk, mert többet beszélünk). Ha lányaid vannak, akkor úgyis csak addig lesz engedékeny, amíg az egyikük el nem szeretne menni bulizni este idegenekkel.