Mikor születtek közül valamelyik meghalt, hogy tudtátok a hiányukat elfogadni?? Régi szokásokat. Egyszerűen a nagy űrt amit maguk mögött hagytak. Őszintén lelkiismeret furdalásom van, hogy Ő elment én meg élem az életemet. Nekem nagyon nehezen megy.
Figyelt kérdés
2021. nov. 25. 09:53
1/17 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem mind így vagyunk vele. Minden első iszonyú nehéz nélkülük. Az első karácsony, egyedül menni oda ahova együtt szoktunk. Nekem csak az idő enyhítette a fájdalmat. A bűntudat is ismerős.
2/17 anonim válasza:
válasza:Sehogy. A mai napig hiányoznak, különösen ünnepekkor.
N
3/17 anonim válasza:
válasza:Nem értem. Lelkiismeret furdalásod van, hogy Ő elment te meg élsz? Elárulom a nagy titkot, mindegyikünkre ez vár csak idő kérdése mikor következik be. Bűntudat, lelkiismeret furdalás része kicsit furcsa. El kell engedni őket szeretettel, ennyit tudsz tenni.
4/17 anonim válasza:
válasza:Utolsó, ha minimális empátia sincs benned, inkább hallgattál volna.
5/17 anonim 
válasza:
válasza:Hát ennyire nem kell belesüppedni az önsajnálatba. Persze akinek se kutyája se macskája, meg otthon él mamahotelben annak ez biztos kemény de hát az ő választása volt hogy nem kezd saját életet meg tudhatta hogy nem élnek örökké a szülei.
6/17 anonim válasza:
Őszintén, sehogy. Ez az élet rendje, idő kell míg felfogja az ember, de mindig velem vannak azok akiket szerettem. Hiányoznak, de az emlékük bennem él.
7/17 anonim válasza:
válasza:Nekem másfél évbe telt túljutni az első lépcsőfokon, és teljesen szerintem sosem lehet elfelejteni.
8/17 anonim válasza:
válasza:Sosem jutsz túl rajta, csak együtt tudsz majd élni vele. Milliószor eszedbe fog jutni évek múlva is. Csak már nem fog anynira sajogni.
9/17 anonim válasza:
válasza:2. Sajnos én is így vagyok, mert hiányoznak azok a szép szokások, hagyományok, amiket ők még megtartottak.
10/17 anonim válasza:
válasza:#4: Egyáltalán nem mondott hülyeséget az előtted szóló, mint azt első felindulásból gondolod.
Nekem is sokkal nehezebb azokat elviselnem, akik még itt maradtak, mert azt az iszonyú sopánkodást és önsajnálatot, amit azok lenyomnak. Kegyetlen!
Mintha csak nekik esne ez rosszul, tisztára mint a durcás kisgyerekek, pedig felnőttekről van szó. Oké megértem, hogy most már unalmasabb az életük,l mert nem tudják halálra szekálni azt, aki eltávozott, ugyanis ez ment, ezt nevezték ők szeretetnek... :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!