Mennyire volt rátok hatással felmenőitek példája? Vagyis mennyire tartottátok magatokat a családi hagyományokhoz?

Nem igazán hagyomány, de nálunk kb mindenki vagyonőr. Nagymamám is dolgozott portásként.

Mindig is lenéztem ezt a munkát, egyetemet végeztem de végül csak portán kötöttem ki.

Nem szeretek dolgozni (fizikai munka), irodában a társaságot nem szeretem (kétszínűek, mindenki kitárgyal mindenkit). A portán egyedül vagyok, nem kell alkalmazkodnom és jobb a fizum is mint ami a szakmámmal lenne (nem, nem 300+órával).

A nagyszüleim vidéki "parasztok" voltak, napszámosok, egyszerű emberek, így nem tették magasra a lécet. Anyám is otthagyta a sulit, 8 általános után inkább dolgozni ment (nem volt kedve tanulni), és nyugdíjig ugyanazt a betanított munkát végezte. Apukám már másképp állt a dolgokhoz, sokra vitte ahhoz képest, ahonnan indult, így ő volt az egyetlen a családban, aki motivált és segített. Mindig azt mondta tanuljak, hogy könnyebben boldoguljak, mint ők.

Diplomáztam, nyelveket tanultam és most van egy normális irodai munkám, amit szeretek, ami összeegyeztethető a gyerekneveléssel és elég jól fizet.

Én még a családommal élek, de már most tudom, hogy vannak bizonyos dolgok, amikben biztosan nem fogom követni a szüleimet.

Ilyen például a vallás. Bár ezt nem említetted, de szerintem ez is ide sorolható, mivel ugyanúgy rám kényszerítik, mint sokakra az egyetemet például. Azért is érdekes ez, mert minden másban belátják, hogy nem lehet ráerőltetni a gyerekre, de valahogy ezt mégis nyomtatják. Már sokszor mondták, hogy nem kell járják majd egyetemre, ha nem akarok, bármilyen sport tevékenységet vagy egyéb külön órát otthagyhattam, ha már nem tetszett. Azt mégsem tudják megérteni, hogy a vallás számomra nem jelent olyan sokat, mint nekik.

Apai ágon mindenkinek valamilyen szakmája lett. Rám is rám akarták erőltetni, hogy szakiskolába menjek. Nem is engedték meg, hogy az álmaim után menjek és állatokkal foglalkozzak!

Fél év után otthagytam a szakiskolát, mert annyira utáltam a sulit meg a szakmát is...

De, a fő ok az volt, hogy annyira piszkáltak a fehérek meg a cigányok is, hogy nem bírtam tovább... Mondanom sem kell, hogy a szakiskolákba a legalja suttyók járnak! Én meg csendes, visszahúzódó voltam és persze, hogy egyből rám szálltak...

Leérettségiztem, aztán mentem dolgozni, mert kellett a pénz.

Utólag belátom, hogy igazuk volt, mert egy szakmunkás most pofátlanul annyit keres, amennyit szinte akar!

De, így nem bírtam volna ki 4 évet szakmunkásban, hogy tönkreteszi a sok idióta az életemet minden nap...