Mi lesz az ilyen nőkkel/férfiakkal, ha sosem változnak? Vagy egyszer mégis?
Pl. az olyan nőkkel akik sokat hazudnak, emiatt tönkremegy a párkapcsolatuk. Vagy akik hűtlenek a párjukhoz.
Megváltoznak, ha látják, hogy bennük van a hiba? Vagy örökre egyedül maradnak? Esetleg találnak egy "palimadarat" aki elfogadja őket így?
És a férfiakkal, akik mondjuk bántották a barátnőjüket? Leszoknak erről (akármilyen segítséggel, esetleg maguktól jönnek rá, hogy ez így nem jó), vagy találnak egy nőt aki eltűri a sok pofont/megcsalást és megaláztatást? Vagy ők egyedül maradnak?
Mit gondoltok ezekről az emberekről? Tényleg soha de soha nem tudnak megváltozni? Vagy esetleg ők is megtalálják az igazit, akiért igenis képesek letenni az italt/hűségesek maradni/leszokni az ütlegelésről?
*Például egy legjobb barát őszinte.
Ugyan már... vegyél fel valami borzalmat, azt fogja mondani, csini vagy. :)
De mondok durvábbat:
Barátnő1: rossz kapcsolatban élt, én évekig egyedül. Mikor lett jól működő párkapcsolatom, megszakította velem a kapcsolatot, mert nem bírta elviselni.
Barátnő2: még régen, a koliban összejöttem egy sráccal. Barátnő 2 közölte Barátnő 3-mal, hogy jó lenne, ha szakítanánk, és akkor ő összejöhetne a sráccal. (Cseppet sem zavarta, hogy a srác nem vele akart összejönni.) Mikor megkérdeztem, zavarja-e, hogy mi együtt vagyunk, tagadta.
(Mondanom sem kell, már más barátnőm van, vele tanultam meg igazán, hogy mit jelent az, hogy "barát".)
Sajnos a kívülállónak nemcsak az nem érdeke, hogy hazudjon, de ugyanúgy az sem, hogy igazat mondjon. Miért? Mert egyszerűbb hazudni, nem megbántani a másikat.
*Ha én megcsaltam az eddigi 3 pasimból mind3at, és valaki azt mondja, hogy szinte r.banc vagyok, akkor csak van benne valami, nem?
Miért, ott volt? Tudja, mi történt? Átélte? NEm hiszem. Ha TE nem érzed magad r*bancnak, akkor miért hinnéd el másnak? (Nem kell!)
Javítás:
Hiszen ahhoz, hogy a leribancozás zavarja, pont az a lelkiismeret kellene, ami belőle hiányzik, és ami miatt képes megcsalni minden párját.
*Persze, de sokan - mint én is - azt hiszik, hogy a párjuk megváltozik, hogy jobb ember legyen.
Ne haragudj, de ez nem a párod hibája. Ha te azt hiszed (várod, szeretnéd), hogy megváltozzon, akkor nem szereted őt. A szeretetben nincs "de". Vagy van, vagy nincs. Ha te jobbnak szeretnéd, akkor egy álomképbe vagy szerelmes, pontosabban a "lehetőségbe", amit belelátsz a pasiba. Magad teremtettél egy fantomot, de a bibi az, hogy a párod nem az az ember.
Hát láss olyannak, amilyen valóban
vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed
csak a részt látta bennem, és a jóban,
mely részem, ismerni vélt engemet.
Álmoddal mértél; én az álmodónak
mit mondhatok? Ne légy a börtönöm!
Csalódtál, de ne tarts engem csalónak,
amiért álmaidhoz nincs közöm.
Szabédi: Álmoddal mértél
17:20
Igen, ez már magának a szituációnak a vizsgálata, amiben mindkét fél 50-50%-ig felelős. Azonban én azért csak az agresszív felet emeltem ki, mert a Kérdező arra volt kíváncsi, vajon változhat-e az ilyen ember. Erre írtam, hogy aki eleve ilyenre képes, hogy egy kiszolgáltatott, gyengébb embert bánt tartósan, abban nagyon mély pszichopatikus vonások, érzelmi fogyatékosságok vannak, ami szervesen hozzátartozik az illető személyiségéhez, és szinte reménytelen a változásra, hiszen még azt sem képes belátni, hogy ez nem helyénvaló.
"Ne haragudj, de ez nem a párod hibája. Ha te azt hiszed (várod, szeretnéd), hogy megváltozzon, akkor nem szereted őt. A szeretetben nincs "de". Vagy van, vagy nincs."
Itt nem konkrétan a párom változására gondoltam. Hanem pl. egy ismerősnél, én hiszek benne, hogy meg tud változni.
Tehát itt szó sincs "szerelemről", de értem mire gondolsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!