Mi lesz az ilyen nőkkel/férfiakkal, ha sosem változnak? Vagy egyszer mégis?
Pl. az olyan nőkkel akik sokat hazudnak, emiatt tönkremegy a párkapcsolatuk. Vagy akik hűtlenek a párjukhoz.
Megváltoznak, ha látják, hogy bennük van a hiba? Vagy örökre egyedül maradnak? Esetleg találnak egy "palimadarat" aki elfogadja őket így?
És a férfiakkal, akik mondjuk bántották a barátnőjüket? Leszoknak erről (akármilyen segítséggel, esetleg maguktól jönnek rá, hogy ez így nem jó), vagy találnak egy nőt aki eltűri a sok pofont/megcsalást és megaláztatást? Vagy ők egyedül maradnak?
Mit gondoltok ezekről az emberekről? Tényleg soha de soha nem tudnak megváltozni? Vagy esetleg ők is megtalálják az igazit, akiért igenis képesek letenni az italt/hűségesek maradni/leszokni az ütlegelésről?
Ők ilyenek. Azért ilyenek, mert így jó nekik.
Azt gondolom, ők NEM AKARNAK megváltozni.
De miért is kéne megváltozniuk, ha nekik így jó? Azért, hogy másoknak jók legyenek? (Ilyet csak az tesz, akinek megfelelési kényszere van.)
Arról nem is beszélve, hogy az igazi az, aki elfogad és szeret olyannak, amilyen vagy. Ha jó vagy, jónak. Ha rossz vagy, rossznak. Ha hazudós vagy, annak, ha hűtlen vagy, annak.
Senki nem érdemli meg az ütlegelést, bántást, hazudozást, tehát ha valaki állandóan ilyeneket művel, az nem azért van, mert nem az "igazival" van, hanem mert ez egy szervesen hozzátartozó jellemhibája az illetőnek (felgyülemlett agresszió, egoizmus, problémamegoldásra való képtelenség, érzéketlenség), amit mindenkivel művel.
Az ilyen ember az empátia hiánya miatt magán kívül senkit nem képes megérteni, más érzelmeit nem tudja átérezni, ezért nem létezik olyan, hogy "majd valaki miatt megváltozik", hiszen pont az a lelki minőség hiányzik belőle, ami egy másik ember figyelembe vételéhez, tiszteletéhez, őszinte szeretetéhez kéne. Neki nem mérvadóak egy másik ember érzelmei, mindent a saját akaratának rendel alá, erre használ embereket.
A legsúlyosabb ezekben az emberekben az empátia hiánya, mert bármennyire problémás lehet egy ember, de ha van benne képesség a beleérzésre, akkor beláthatja a hibáit, és megváltozhat. Viszont akiből az empátia is hiányzik, az eredendően érzéketlen zombi, senkire nincs tekintettel, mindenkit a saját érdeke szerint használ és fog használni egész életében, és nem is gondolja, hogy bármi baj lenne vele.
Ezek a jellemzők annyira mélyen alkotják az ilyen ember személyiségét, hogyha csak nem valami pillanatnyi mentális zavar hozza elő belőle az ilyen viselkedést, akkor továbbra is szarni fog a körülötte lévők érzelmeire, ahogy egész életében tette, és keres egy gyenge társat, aki függ tőle, és akivel azt csinál, amit akar. Én magam számtalan ilyen embert ismerek, ezek a hétköznapi pszichopaták.
De ha az ember belátja, hogy az ő hibája miatt nem képes egy hosszú (3 hónapnál több) kapcsolatra, akkor sem változik meg?
Mert azt látja XY-nál, hogy ő nem beszél csúnyán a párjával, ő le tudta tenni az italt, ő meg tudja állni, hogy megcsalja a párját. Ezek hatására sem akar megváltozni?
Szerintem a megfelelési kényszer más, mint hogy megváltozok a párom kedvéért (pl. leteszem a cigit vagy az italt), vagy hogy csak azért járok szoknyában mert ő így szereti, és egyébként nem húznám fel.
Egyetértek az utolsóval. Én is ezt figyeltem meg, bár én egyetlen embert ismerek, aki régen is nagyon jó ember volt, nagyon tudatosan figyelte magát, és rengeteg ügyet viselt a szívén - ő maradt ugyanolyan tiszta szívű, tudatosan élő ember, mint volt, amikor megismertem.
Tehát általában tényleg megfigyelhető, hogy a kiemelkedően jó embereket kivéve a legtöbb ember egyre inkább romlik belül. Nem beszélve a topiknyitóban említett emberekről, mert ezek még egy jellemhibával is rendelkeznek, ha képesek bántani, hazudni, kihasználni embereket... ezek sosem változnak. Az alapvető lelkiismeret hiányzik belőlük, amivel észrevehetnék, hogy nem helyes, amit tesznek. Így igényük sem lesz a változtatásra.
Azt láttam, hogy válás után sokan nem képesek egy új "életet" felépíteni, nem akarnak új kapcsolatot, elvesztik a munkájukat és napról-napra élnek.
Ha valaki például betegesen féltékeny, az sem tud megváltozni? Örökre ilyen marad?
Egyébként ha "körbenézek" az ismerőseim között, azt látom, hogy igenis a férfiak találnak olyan nőt, aki elviseli a pofonokat és megcsalásokat.
A nők már nem ennyire szerencsések.
Illetve olyan szituációra is tudok példát, hogy valaki a partnerét is olyanná változtatta, amilyen ő volt.
"Az alapvető lelkiismeret hiányzik belőlük, amivel észrevehetnék, hogy nem helyes, amit tesznek. Így igényük sem lesz a változtatásra."
Számomra azért érthetetlen ez az egész, mert én nem vagyok a felsoroltak között. Vagyis számomra az furcsa, hogy nincs igényük a változásra.
Ha én olyan nő lennék, akinek sorra kudarcba fulladnak a kapcsolatai, elgondolkoznék, hogy mit rontottam el.
Pl. nem kéne pasikkal flörtölnöm és találkozgatnom miközben van párom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!