Nekem kéne istápoljam, mert felbontották az eljegyzést, miközben nem is volt az utóbbi időben jó a kapcsolatunk?
Mostohatestvéremnek most szeptemberben lett volna az esküvője, a héten szakítottak.
Én 2, ő 3 éves volt, amikor a szüleink összejöttek, így együtt nőttünk fel, nagyon jó kapcsolatunk volt. Közös baráti társaságunk is volt. Aztán pár éve valamiért kinéztek maguknak, én voltam az, akit mindig lehetett piszkálni, beszólni neki, ugráltatni, kihagyni a programokból. Megviselt, mert semmit nem ártottam egyiknek sem, de túlléptem ezen, szerencsére voltak rajtuk kívül mások, akik szerettek, foglalkoztak velem. Ők sem nagyon kerestek utána, a mostohatesómmal találkozunk karácsonykor, meg pár szülinapon, de ennyi. Ő sem osztott meg sokat velem az életéről, én sem az enyémről.
(2 hete kb írtam is ki kérdést itt, hogy mennyire illetlenség, ha nem maradok végig az esküvőjükön, ott sokan azt írták, hogy ők el sem mennének a helyemben.)
Lényeg a lényeg, hogy most felbontották az eljegyzést, és felhívott, hogy eljöhetne-e hozzám pár napra Budapestre, mert ki kell szakadnia az otthoni létből, abból a lakásból, mert még ott vannak a vőlegénye cuccai és nem bírja ezt. Mondtam neki, hogy én a hétvégére elutazom, szóval nekem nem jó. Utána azzal jött, hogy szívesen utazna ő is, ezer éve nem voltunk sehol együtt és hogy gyerekként mennyire jó volt, hogy hiányzik az neki. Aztán ma is írt, hogy hazaértem-e már, mert ő igazából este is el tud indulni és most dolgozni sem megy két hétig biztosan, szóval ráér. Csak fura, hogy ebben a pár napban többet beszéltünk, mint az utóbbi években összesen... Valamiért azt érzem, hogy a szakításnál a barátnői nem álltak mellé és most én vagyok az utolsó szalmaszál, akibe kapaszkodni tud, akinek kisírhatja magát.
Sajnálom valahol, mert tizenéve együtt voltak és igaz, hogy nálunk családilag nem annyira volt kedvelve a vőlegény, de ő boldognak tűnt vele... Tudom, hogy a család az első és hogy kire számítson, ha nem rám, de közben ott van az, hogy régen hogy viselkedett velem ő is, meg a barátnői is...
Hát persze #9 soha nem fordult elő h a nem jelen lévőről szó esett volna. Igen 😄
A hol jobban hol kevésbé belefoglalja azt is hogy nem durván lefikázva!
Gondolkodj el ezen 😉
140 km-re költöztem otthonról, jobb megoldásnak tűnt egy lakás vásárlása, mint kidobni az albérletre havonta a pénzt.
Igen, ő is kapott lakást. Igaz, nem érettségi után, de pl. nem is ment máshová egyetemre. Azt hiszem, 20, vagy 21 éves lehetett, mikor megkapta a lakását és a párjával összeköltöztek.
De ha nem kapott volna lakást, akkor jogos a viselkedése?
Van olyan barátnőm, aki a mai napig kolis, mégsem volt soha egy rossz szava rám, vagy arra, hol élek.
En nem engednem, hogy jojjon! Marmint johet, de hozzam nem!
Kerdezo, van itt par komolytalan troll (ha megbezed, minden kerdesnel provokalnak) de ne hallgass rajuk!
Kerdezz ra a tesodra, hogy mi ez a hirteken tamadt lelkesedes, ha eddig nem hianyolta a tarsasagod? Illetve kozolnem vele, hogy mar van kivel utaznom. Bocs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!