Mit tegyek, ha a párom lánya vállalhatatlanul viselkedik velem, de nem lehet rászólni?

Pár példa:

-Frissen lett nálam festve, 2 hete éjjel besz_Rt, majd összekente vele a falat.

-Voltunk nyaralni, 4 bikinimet a második nap titokban belepakolt a hátizsákjába, majd beledobta őket az egyik kinti kukába. Drágább darabok voltak, Missoni, Agent Provocateur és Fendi. Utólag mondta meg, hogy ő volt, mikor már azt hittük a párommal, hogy ellopták őket (bár fura is lett volna, hogy csak azokat).

-Ha olyat főzök, amit nem szeret, akkor nem az van, hogy nem eszik belőle, hanem kiborítja az asztalra, ledobja tányérral együtt a földre, vagy pl. ha csirkehús, direkt odaadja a kutyámnak, aki allergiás rá (el lett mondva neki kb 15-ször már). És nem azért főzök olyat, amit nem szeret, hogy kitoljak vele, hanem mert ő mondja, hogy azt kér. Majd mikor elkészül, közli, hogy ő amúgy ezt utálja és csináljak mást.

-Vettem a párom szülinapjára egy drágább parfümöt, még aznap kifújkálta az üveg háromnegyedét a lánya titokban.

De oldalakon át tudnám írni még, hogy miket csinált...

Tűntek el már parfümjeim, ékszereim is "apás hétvége" után, de ezeket nem tudom rábizonyítani. Azóta inkább zárom a gardróbom és a hálószoba ajtaját, mióta jön, "jobb félni, mint megijedni" alapon.

11 éves, teljesen tudatosan csinálja ezeket.

Nem lehet rászólni, merthogy annyira ritkán van az apjával -2 hetente- és hogy az az időszak ne a veszekedésről szóljon már... Ha mondjuk csúnyábban nézek rá, vagy 1-1 gonosz beszólása után vágok egy pofát, a párom rajtam kéri ezeket számon a gyerek előtt, meg hogy nekem mi bajom van a gyerekével. Alapjáraton semmi nem lenne, mert nincs bajom a gyerekekkel, azt is elfogadtam, hogy neki van egy előző házassága, van egy gyereke. Mindig azt erősítettem, hogy persze, hozza ide, csináljunk közösen programot, stb. Elhiszem, hogy a kislánynak is nehéz ez, de így akkor sem viselkedhet... És a szülei nem is most váltak el, hanem már 7 éve és nem is miattam, hanem mert az anyja terhes lett az akkori szeretőjétől és hozzá is ment még szülés előtt. Otthon a mostohaapjával mégis normálisan viselkedik.

Szeretem a páromat, ő is engem. De mégis sokszor egy ilyen hétvége után elgondolkozok, hogy biztos kell ez nekem? Arra is gondoltam már, hogy ezeken a hétvégéken egy barátnőmnél alszom, vagy elmegyek a szüleimhez, de most komolyan én hurcolkodjak a saját házamból?