Szerintetek a pénz boldogít?

A pénz nem boldogít, csak ha van:)

Amúgy meg, komolyra fordítva, szerintem nem boldogít, de nagyon elkeserít a hiánya sajnos.

Azt mondják az egészség az első, ami igaz is, nade azt is a pénzből kell rendbe hozni, ha nincs meg.

A lop-csal kategória meg pórul járhat bármelyik pillanatban a módszerei miatt, veszélyes úton keresi a pénzt. Nagyon kevés az olyan ember, aki becsületes módon gazdag lesz. manapság lehet valaki 3 diplomás de csóró. Aki kevesli a pénzét azt mondják csináljon olyan munkát, tanuljon olyan szakmát, amivel majd jól keres. Férjem öccse is szuper okos, mindig kitűnő volt, töri szakra ment az ELTE-re...na szerintetek gazdag lesz? Nem! Én a szülei helyében meg sem engedtem volna, hogy a mai világban egy okos gyerek ilyen szakra menjen, mert mi lesz belőle? Töritanár vagy múzeumban teremőr? Egyik sem fizet jól sajnos.

tökéletesen jól látod, kérdező, én is haragszom egy kicsit azokra, akik szinte semmittevésért kapják a nagy pénzt, de csak akkor, ha egyidejűleg még felvágósak is.

így van, szinte minden problémának ez az alapja, a pénzhiány.

ha van pénz, a pároknak, családoknak több idejük marad egymásra, a feleség dolgozhat részmunkaidőben, csak napi 4 órát, és jut ideje a háztartásra, önmagára, hobbikra, mindig mosolygósan, kipihenten, tiszta otthonnal fogadja a családtagokat.

egy csomó programra el tudna járni, üdülni, a sok közös boldog élmény pedig alap, hogy a kapcsolat ne hűljön ki.

persze lehet mondani, hogy közös élmény az is, ha mindig elmegyünk kirándulni, az ingyen van, de azért távolról sem ugyanaz.

Kedves Kérdező !

A pénz önmagában nem boldogít, bár azt elismerem, jó ha van...

Én 15 évvel ezelőtt fantasztikusan jól kerestem (évente 7-8 millió forintot), bár ezért éjjel-nappal iszonyú sokat dolgoztam...

Mindenem megvolt : 200nm-es ház, bp-i 150nm-es lakás, bármit megvehettem, mégsem voltam boldog!!!

Semmi értelmét nem láttam, mire gyűjtsek még, akár minden szobába 3 db TV-t vásárolhatok, akkor sem leszek boldogabb! Egyre kevésbé láttam értelmét a hajtásnak...

Aztán megszülettek a gyerekeim és rájöttem, hogy mi a boldogság, azóta egy csöppet sem érdekel a pénz (csak annyira, amennyire szükséges)!

Itthon maradtam a gyerekeimmel, a férjem fizetéséből élünk, jóval szerényebben, mint régen, de nagy-nagy boldogságban. :-D

A házastársaknak meg össze kellene fogni a bajban, nem egymásnak esni, hiszen egyikük sem tehet arról, ha kevés a pénz, attól nem lesz több, ha marják egymást...

Nagyon boldog lehet valaki gyertyafény mellett és hajában sült krumplival az asztalon is, és rémesen boldogtalan is lehet a legfényűzőbb palotában is, pompás lakomás asztalnál...

Hidd el nekem, én már tapasztaltam! :-))

NEm, nem boldogít. De a hiánya családokat rombolhat szét, ember életeket tehet tönkre. Édesanyámmal átlagon felül viszonyunk van, imádom, de mostanában csak veszekszünk... a pénz miatt. soha, semmi más miatt, csak a pénz. És nem mi vagyunk az egyedüliek.

Ez a mondás arra igaz, hoyg gazdagon is lehet valaki boldogtalan, persze. Mindazonáltal ez nem vigasztalja azt az embert, aki nem bírja megvenni a házastársának a daganatára a gyógyszert, emrt a tb csak az első három honapot támogatja, ezzel kvázi halálra ítéli élete szerelmét. Nem vigasztalja a családapát a szeretet, ha látja éhenhalni a gyermekeit, és senkit nem vigasztalnak az élet apró örömei amíg a fejük felett a bárd, hoyg vajon holnap mit fog enni a család?

Aki nyíltan állítja hogy neki nem kell pénz csak gondoljon bele bármelyik szituációba... Ugye hogy kell a boldogsághoz?

Asszem, így folytatódik a mondás: nem boldogít, de jó, ha van. És ezzel egyet is tudok érteni.

Soha nem voltak anyagi problémái a családomnak, örülök, hogy nem nélkülöztem soha. Az más tészta, hogy pl. magánéleti téren nem állok túl jól, de nem mondanám, hogy boldogtalan vagyok. Sokkal sz*rabb is lehetne a helyzetem, szóval nem panaszkodom.