Titeket zavarna, ha az anyukátok mindig bemászkálna a szobádba?

Hagyjátok már a kérdezőt, ti nem voltatok soha kamaszok? Nem ábrándoztatok soha arról, hogy lesz egy saját birodalmatok? Szerintem ezek az életkorral járó teljesen normális gondolatok.

Ne gyertek már azzal a szöveggel, hogy amíg az anyja tartja el, addig teljesen jogos bemászkálni a birodalmába!!! Oké, a szülei tartják el, még egy ideig fogják is, de akkor is tiszteletben kell tartani a másik magánéletét, még akkor is, ha "csak" egy gyerekről vagy serdülőről van szó!

Bizonyára jót akar az anyuka a takarítással, de szerintem joggal zavarja a kérdezőt. Kérdező, szerintem beszéld meg vele, hogy Te megcsinálod a takarítást, de hadd csináld meg akkor, amikor már felébredtél. És csináld meg tényleg, hogy lássa is anyukád, hogy adhat a szavadra. Jobb ötletem most nincs.

Ami nekem nem világos: azt írtad, hogy a 2. gép van a Te szobádban. Akkor van még egy gép? Laptop vagy PC? És az kié?

Mert nem az, hogy igazán titkolnivalóm volna előlük, de már nagyon elegem van belőle, hogy ÉLETEMBEN nem volt olyan hely, ami csak az enyém, hogy leteszek valamit és tudom, hogy ott biztos nem nézik meg. Soha nem volt ilyen...

17:39

"tulajdonképpen a szobád meg anyádé vagy a szüleidé,akinek a nevén van a lakás,de semmiképp sem a tiéd,majd a saját lakásodban az lesz,akkor megy be gépezni,amikor akar,ő vette,te meg örülhetsz,hogy van és használhatod."

Én ezzel vitatkoznék. Nem tudom, hány éves vagy, mikor voltál kamasz, de amikor az voltál, vajon akkor is így gondolkodtál? Értsétek már meg, hogy egy serdülőnek joga van ahhoz, hogy elvonulhasson, és ne törjenek be a magánéletébe! Ha ezt nem tartják be, előbb-utóbb az lesz a vége, hogy mikor nagykorú lesz, dobbant hazulról, és a minimálisra korlátozza majd a kapcsolatot a szüleivel!

Az én családomban történt ilyen, és az is így kezdődött...

Az én lányomnak nagyon jó dolga lesz, mert amikor már elbírja a porszívót egész nyugodtan takaríthat magánál, mivel én nem vagyok túl házias.

A férjem szintén erre lett átnevelve, kosz is van nála.

Mosni is akkor szokott, amikor már elmásznak a ruhái a szennyestartóból.

Én viszont nem vagyok cseléd, ha a férjem nem bírja a sajátját, akkor majd felfogadhat egy házvezetőnőt.

Nálunk már most mindenkinek van saját számítógépe, a lányomnak is, aki 2 éves.

Szerintem szóljál anyukádnak, hogy szeretnél neki segíteni, és ezentúl te takarítasz a saját ütemedben. Viszont anyukád hidd el szeret téged, csak segíteni akar, ne akarj elköltözni, nem olyan jó önállónak lenni.

Kérdező: én totál átérzem, amit írsz. Beszéld meg anyukáddal, hogy szóljon, ha jön gépezni. Elképzelhető, hogy nem fogja érteni, miért kéne szólnia, de Te legyél következetes, és mindig mondd neki.

Sajnos sok szülő azt hiszi, hogy ő és a gyereke egy test, egy lélek (!). Rohadtul elmosódnak a személyiséghatárok. Nem értik, hogy a kamasz gyerekük szobája nem ugyanolyan, mint a lakás bármelyik másik helyisége, pl. a fürdő vagy a konyha. Igenis tiszteletben kell tartani.

Vagy még egy alternatív megoldás: Kérdező, nem tudom, hogy belefér-e anyagilag a szüleidnek, de ha igen, kérj tőlük egy laptopot. :) Ami CSAK a tiéd. Ha meg nem, akkor menj majd el dolgozni következő nyáron, és ha az egészet nem is, de egy részét ki tudod fizetni... aztán majd meglátod. De ez csak egy ötlet.

***

"Mert nem az, hogy igazán titkolnivalóm volna előlük, de már nagyon elegem van belőle, hogy ÉLETEMBEN nem volt olyan hely, ami csak az enyém, hogy leteszek valamit és tudom, hogy ott biztos nem nézik meg. Soha nem volt ilyen... "

Veled is totál egyetértek. Nekem se volt 18 éves koromig olyan HELY vagy olyan TÁRGY, ami CSAK az enyém lett volna. Mindig osztozni kellett. (És nem azért, mert szegények voltunk és kicsi volt a lakás, nagyon nem. Tök nagy házunk volt.)