Mit szólnál hozzá, ha a 20 éves gyereked hazahozna egy kölyök kutyát?

Be sem engedném vele. Eleve ha társasházban laktok, ott szabályozva van, hogy lehet-e és ha igen akkor mekkora kutyát lehet tartani. Ennek utána nézett? Kétlem.

Dönthetne, hogy ő viszi vissza oda ahonnan vette, vagy én viszem a menhelyre.

Nos, két opció lehetséges:

1. a férjemmel úgy döntünk, NEKÜNK bejön a kutyus, lenne helye nálunk, akkor maradna, de az nem a gyereké lenne, hanem a miénk

2. ha nincs hely, nincs időnk rá munka mellett, akkor elkezdenék neki gazdát keresni és nem érdekelne a gyerek véleménye

A kutyán semmiképp nem bosszulnám meg, hiszen én is volt, hogy ideiglenesen hoztam haza kismacskát, mert nem volt szívem az út szélén hagyni - de aztán találtam gazdát neki (sajnos nem tarthattuk meg, hiába szakadt bele a szívem)

Elgondolkodnék rajta hogy mit rontottam el, amitől így könnyedén átnéz rajtam, semmibe vesz. Alap dolog hogy egy nagyobb változtatást csak úgy viszek keresztül ha megbeszéltem a velem együtt élőkkel és belementek, hát egy kutya pont ilyen.

Én anno még egy hörcsögöt is megkérdeztem, én viseltem minden anyagi felelősségét, de tisztában voltam vele hogy lesznek és lehetnek is olyan alkalmak, amikor nem leszek itthon, és segítségre szorulok vele kapcsolatban. (Végül a hörit úgy megszerette a nagymamám, hogy volt amikor ő éjszakázott vele egy kicsit hogy kimozoghassa magát, mert én reggel keltem.)

Elég nagy bunkóság másképp cselekedni mint megbeszélni a családdal egy ilyen fontos, biztos hogy mindenkit érintő döntést.

Nehogy már akkora gond legyen egy kutya,ha foglalkozik is vele.Ha nem foglalkozik oda kell adni olyannak aki foglalkozik vele.

..Ennyi.

Egy 20 éves gyerek már csak felelősséget tud vállalni egy állatért..