Az előzmények ismeretében engednéd, hogy a lakásotokba beköltözzön 6 hónapra a férjed felnőtt gyereke?

Előzmények: pár éve a gyerek kizárólag internetezni akart hozzánk jönni, és alkalmanként, de előzetes bejelentkezés nélkül itt aludni (értsd betoppan hajnalban, éjjel, este és közli ott alszik - ilyenkor egyél drágám, beágyazok drágám stb.). Ennek azonban az édesanyja nagyon nem örült, mert ez a gyerek volt az ő kisgyerekének a "bébiszittere", meg elég szorosan fogta a mostohaapával együtt, hogy ha nem ért a gyerek haza 10-ig, akkor bezárták a lakásajtót belül a kulccsal és nem engedték be reggel 6-ig. Alhatott a kertben.

Őszinte leszek, nekem nem tetszett ez a váratlanul beállítás, meg hogy se a ki hol aludjon, mennyi étel van dolog. Azonban egyszer beszóltam, hogy az apjával normálisan beszéljen (lege..zte éppen). Emiatt megsértődött és többet nem jött, le is tiltott.

A testvérei egy időben velünk éltek, csak sajnos rájöttünk súlyos kábítószer és alkohol problémáik vannak (amit előtte jól titkoltak, de napi szinten együtt élve már nem lehetett nem észrevenni). Sokmindent próbáltunk, de szomorúan meg kellett válljunk a testvéreitől is, mert már a lakásunk és életünk épsége volt a tét.

1 éve ez a felnőtt gyerek írt az apjának, hogy hallotta miylen szörnyeteg vagyok miket csináltam a lakásunkban és szegény testvérei. Hozzátette, persze ő nem volt itt, de hát ki tudja mi igaz ezekből. (Csak kis kitérő: megköveteltem a takarítást, nem tűrtem a kábítószert a lakásban, se a fogyasztását a lakásban, nem voltam hajlandó x hónap utan utánuk a mocskot takarítani, és kiszolgalni őket (bevásárolni, főzni nekik). Dolgozó felnőttekről van szó!)

Nekem rosszul esett ez, hiszen úgy gondoltam senki nem szeretne egy drogtanyán, bűzben, szemétben élni és nézni tétlenül, hogy napi szinten részeg, beállt, belőtt valaki.

Nem sokkal később az apja megkérte ezt a gyerekét, hogy az egyik testvérével költözzön össze segítségképpen egy rövid időre. A gyerek kijelentette, na vele sose költözne össze, mert látta az anyjánál mit művelt (ott is kábszerezett, többször rendőrt hívtak rá (az anyja és a mostohaapja). Par hónapja a másik testvére is megszorult és akkor is a férjem segített, hogy lakjanak már együtt átmenetileg. 2 azaz kettő nap múlva kidobta a testvérét (mert balhézik, mata részeg, nem tart rendet, retkes).

Most úgy hozta az élet, hogy véletlen meghallottam egy hangos telefonbeszélgetésből, hogy ez a gyerek szeretne fél évre hozzank költözni. Persze személyesen nem jön, hogy ezt megbeszélje velünk, én továbbra is le vagyok tiltva nála, ráadásul úgy tudom ő se a rend és tisztaság mintaképe, és főzni is utál, szabadidejében számítógépezik.

Szívem szerint beintenék, hogy oldja meg, ahogy tudja a lakhatását, vagy legalább legyen szíves velem beszélgetni kicsit, hogy mégis szerinte nekem miért kellett volna a testvéreivel együtt élnem, ha ő maga kevesebbért kirakta vagy be se engedte az otthonába őket.

Tudom ez valahol kicsinyesség, csak 6 hónap hosszú idő, félek hogy mivel azon túl, amit leírtam csöppet se ismerem, mint embert, hogy nekem nem hiányzik ide egy újabb konfliktusforrás, ahol nekem kellene kerülgetni egy ismeretlen, idegen felnőttet, aki engem ugyanúgy isegennek tekint, de azért 1 éve még azt írkálta az apjanak, hogy én milyen voltam a testvéreivel, mikor itt laktak.

Mielőtt kérdezi valaki, igen tulajdonos vagyok lakásban.

Bevállalnátok? Ha igen feltétellel? Vagy csak 6 hónapig hunyjak szemet barmi felett, mondván minek kezdtem gyerekes pasassal?