Nagyon szégyellem magam, rossz ember vagyok, mert így gyászolom Őt?
Három hete halt meg nagymamim, aki nagyon-nagyon imádtam. Sajnos rosszindulatú daganata volt, nem lehetett mit tenni. Majdnem 3 évig szenvedett, mi ápoltuk sokáig, a végén már elviselhetetlen fájdalmai voltak. Nagyon szégyellem magamat, mert úgy érzem, gonosz vagyok és szívtelen:
-Amikor hívtak a kórházból, hogy meghalt, nem sírtam, stb, mindent tettem mintha semmi nem történt volna. Egy részben megkönnyebbülés is volt, mert már nem bírtuk nézni a szenvedését, megszakadt érte a szívünk! 21 éves vagyok, szinte mindent én intéztem, hivatalos dolgokat (hosszú a története...) ezért nem eshettem szét, amíg ezeket el nem intéztem.
- Az első héten még minden nap sírni támadt kedvem (én olyan vagyok, hogy nem szeretek mások előtt sírni) de utána már nem, olyan voltam mint máskor, leszámítva azt, hogy nincs jó kedvem. De nem sírok, és már kezdek egyre inkább visszazökkenni a régi kerékvágásba, azt leszámítva hogy Ő nincs velünk! De ez szerintem túl rövid idő..
(Csak a temetésen könnyeztem kicsit, de visszafogtam magamat, próbáltam erős lenni.)
Imádtam Őt, Vele értettem meg a legjobban magamat szinte és nagyon szerettem és most is szeretem! Szerintetek én gonosz ember vagyok a fent leírtak miatt???
Köszönöm előre is a válaszokat! 21/N
válasza:Mindenki máshogy gyászol!
És miért lennél te rossz ember dehogy vagy!
Nyugi!
Részvétem!=(
válasza:Részvétem.
Abszolút nem vagy gonosz, ugyanmár. Több oka is van, hogy miért úgy gyászolsz, ahogyan. Például: mivel, mint ahogyan írtad is, mindent te intéztél, emiatt az agyad legmélyén tudtad, hogy nem szabad szétesned. Emellett hosszú ideje volt beteg a nagyid, lélekben már biztosan felkészültél az elvesztésére, illetve Te is jól tudod, hogy ez jobb így, legalább tovább nem szenved. Negyedszer: nagyon sok ember úgy gondolja, hogy ha valaki igazán, mélyen gyászol, vagy valami nagyon mélyes megérintette, nem a könnyeivel fejezi ki, nem tud sírni. A te gyászod sokkal mélyebb annál.
Remélem tudtam valahogyan segíteni. Lépj túl rajta, éldd tovább az életedet. Sok sikert!
16L
válasza: válasza:A gyász nagyon érdekes dolog.A testvéremmel mi is meglepődtünk magunkon mikor édesapánk tüdőrákos volt,már hetek óta korházban feküdt,és mikor este meghalt,és másnap reggel mentünk a cuccáért,kb olyan oda nem illő dologról beszélgettünk,mint pl a melóhelyi események,időjárás...És nem azért mert kerülni akartuk a témát.Viszont így 12évvel később az esküvőmön sírtam,hogy ő miért nem lehet ott ,miért nem látja milyen jó ember lett a férjem...De magmban sírtam,nem vette észre senki.A 12év alatt soha senkinek nem beszéltem apa haláláról,mennyire fáj.Viszont mikor ilyen kérdést olvasok,vagy hasonló témájú műsor van a tv-ben,a mai napig megkönnyezek.De Ha valaki észre veszi,nem mondom el mi a baj,valahogy elkerülöm. Én sem jártam egy napig sem feketében...
Fura,amíg ennyire közeli hozzátartozóm nem halt meg,teljesen máshogy gondoltam az ember gyászát.Én is azt hittem hogy hetekig nem érdekelne semmi,hónapokig csak rá gondolnék,folyton sírnék...és nem.Nem sírtam,talán még nevettem is ha úgy adódott.Viszont azt hiszem,olyan felszabadultan,felhőtlenül jó kedvűen azóta nem nevettem mint azelőtt.Mintha egy részem is meghalt volna.
Tehát kérdező,röviden,nem vagy ezért rossz ember.
válasza:14.49-es vagyok.
Kimaradt,hogy nem azért nem beszélek az embereknek róla,nem azért nem sírok más előtt mert szégyellem az érzéseim,hanem nem tudnék mit mondani.Az hogy hiányzik,hogy még köztünk kéne lennie hogy láthassa mi lett a gyerekeiből,hogy nagyon sok évet kellett volna élnie,ezek mind kevés ahhoz amit érzek.ez mind egy apró töredéke.Egyszerűen nem tudok mit mondani .Fura,nem értem hogy lehet ez,de így van.:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!