Hogyan váltatok külön a szüleitektől?

18 évesen elmentem otthonról albérletbe, dolgoztam, mellette tanultam.

A ballagási ajándékba kapott pénzem plusz amit nyáron dolgoztam elég volt az induláshoz.

A szüleim abszolút így is tervezték, hogy el "kell" mennem, a saját lábamra kell állnom, meg kell tanulnom önállóan élni.

Nem viselt meg különösebben, sőt, nagyon boldog voltam, hogy végre olyan életet élhetek, amiben nincs ekkora kontroll. Nem volt könnyű, de jobb volt ez így.

Alkoholista szülők mellett már 12 évesen tudtam, hogy amint lehet menni kell. Akkor említettem a barátnőmnek, hogy mint 2 lány költözzünk a világ végére. Ő benne volt, de kell pénz. ( 2 tinilány ábrándjai) Akkor döntöttem úgy, hogy ha pénz kell akkor gyűjtök. Szóval 12 éves korom óta kuporgattam a kis pénzemet. Dugdostam mindenfelé, amikor már úgy gondoltam, hogy húú de gazdag vagyok, hogy a szüleim ne találják meg, és ne igyák el, barátnőm dugdosta a saját szobájában. 17 évesen sikeres szakmunkásvizsgát tettem. Addigra a 3 éves ösztöndíjammal együtt nagyon szép pénzt összesportoltam. AMikor befejeztem a sulit a szüleim voltaképpen kirúgtak. Nincs családipótlék, haszontalan vagyok, tűnjek el. 3 napot barátnőméknél aludtam, addigra sikerült egy tiszta szobát találnom. Kifizettem 6 hónapot előre. Dolgozni mentem. Hát így sikerült. De ahogy mondani szoktam: Minden rosszban van valami jó. Megtanultam sporolni. AZóta már saját lakásom van.

33 /N

31 évesen még anyuval élek. Gáz sajnos de mivel 8 km-re lakunk a munkahelyemtől így nem láttam értelmét külön bérelni egy albérletet.

Lakásra gyűjtök és jövőre már hitellel bele akarok vágni.

Szüleimmel elég szar kapcsolatom van/volt, alig vártam hogy betöltsem a 18.évemet hogy legálisan elhúzzak onnan.

Ehhez segítség volt a pasim is.

Nagyon nehezen de el tudtam jönni onnan (nem engedtek el, bezártak stb.)

Azóta nyugodt az életem.

22/L