Lehetséges az, hogy valakit molesztálnak gyerekkorában, és nem emlékszik rá?

Nehéz kérdés ez. A szorongásnak például lehet ezernyi oka. Példának okáért az előbb említettek, hogy a szüleidnek vannak pszichés gondjai, az nem csak genetikusan, öröklődés által lehet rád hatással, de úgy is, mint annak elszenvedője. Gondolj bele mennyi lelki teher olyanokkal együtt élni, akiknek az életfelfogása eltérő a normától. Te látod az iskolában, a barátaid családjában, a párod családjában mi lenne a helyes, onnan is tanulsz el jobb viselkedés mintákat, és fejlődsz. De otthon attól még gond van. És ez a szétszakadás, hogy a szüleid, akik elvileg a példaképeid, és akiknek biztonságot, és támaszt kellett volna nyújtaniuk, sajnos képtelenek ezt ellátni, nem olyanok, mint mások, és lehet emiatt pont folyton te vagy a támasz szerepben, te nyújtasz nekik biztonságot, hiszen csak te vagy stabil 3tok közül. Ez megterhelő. Valamint az öngyilkosság jelenléte is. Ezek a traumák bélyeget nyomhatnak a személyiségedre, és szokásaidra, és szorongsz. Bonyolult, mégis azért valahol egyszerű matematika. Maga pedig a tény, hogy a család külső tagjai is, akik nyilván a szeretteid, mégha nem is olyan közeliek, de súlyos nehezék a lelken, ha öngyilkosságok tömkelege vannak jelen a családban, ezzel fertőzve a hátrahagyottak érzelmeit is.

Őszintén lehet, hogy tényleg voltak gondok gyermekkorodban, de ezt így előre megmondani, és kijelenteni nem lehet. Ha pedig nincsenek tények, és bizonyítékok, akkor rágalmazás. Inkább azon gondolkoznék el, hogy tényleg nem e ezek a már ismert traumák, amikről tudsz, vagy nem e eltanult viselkedés formák( mert hát a pszichés panaszok mellé is járhat az, hogy a szüleid is szorongóak), vagy örökölt hormonális zavar e, ami okozza. Pl az én apum teljesen normálisan éli az életét, most tök jól is van, de pánikbeteg, és szorongó. És több mint valószínű én is az vagyok, a kezdetleges tüneteit is produkálom. Nyilván azt szeretném, hinni hogy én egészséges vagyok, dehát nem. És nyilván az is nyomot hagyott bennem, hogy amikor 5 éves voltam, a nővéremnek életmentő műtétje volt, hogy nem sokkal azután 8 éves koromban meghalt nagyim rákban, és hogy utána sokat veszekedtek szüleim, és még sok sok más kihatással volt rám. Figyelj nekem is voltak ilyen durva szorongó tüneteim, és soha senki nem emelt rám kezet. Ez abból az összképből is kialakulhatott, hogy nagyon sok negatív, és traumatikus dolog ért. Persze nem vagyok pszichológus. Én csak tudom, hogy nálam ezek voltak, és vannak a gondjaim hátterében. Ezek olyan dolgok amiket csak szép lassan tud feloldozni az ember, de mindig vele lesz az élete végéig a tény, hogy ezek a szomorú dolgok megtörténtek. Valahogy túl kell rajtuk lépni, erősséget kell valamiből kovácsolni amiben jó vagy, és sok olyan dolgot kell az életben csinálnod amit szeretsz. Akkor jobban leszel, hidd el.

Vannak olyan emlekek, amelyek melyen vannak, nem emlekszel rajuk. Most eppen. Ezek lehetnek jo emlekek, de rosszak is. Kesobb aztan feljohetnek es emlekezhetsz rajuk teljesen varatlanul, veletlenul. Az, hogy mar eszedbe jutott pl a molesztalas, annak is ezernyi oka van. Nem biztos, hogy veled tortent dolog, emlek miatt. Az is lehet, hogy kisebb korodban ismertel olyan osztalytarsat, akinek pl nem volt jo otthon, vagy epp az osztalytarsai bantottak, csufoltak. Vagy lattal egy filmet es eppen csak eszedbe jutott ezen gondolkozni. Lehet epp elozo eletedben megtortent dolog jutott eszedbe. (pontozzatok le nyugodtan)

Szorongasnak is millionyi oka van. A koromragas,szajharapdalas is egy tunet, magad nyugtatasa, potcselekves. Mikor jonnek olyan gondolataid, helyzetek, akkor muszaj valamit csinalnod. Ezeket a rosszul berogzodott, ondestruktiv cselekveseket kellene lecserelned masra. Pl tornazni, vagy barmit sportolni, setalni, tobbet lenni termeszetben.

Meditacio(rengeteg meditacios zene pl, gyakorlatok vannak fent youtube-on is), joga, helyesebb taplalkozas, mozgas sokat javithat a szorongason. Es persze valakivel megbeszelni, a jot es a rosszat is.