Mit csináljak ha másokhoz képest le vagyok maradva az életben?

Ez a baj a közösség oldalakkal, hogy az emberek mindig csak a szépet kürtölik világgá, ezáltal sok emberben kisebbségi érzetet keltve. De miért?

Hány olyan van, aki kiteszi, hogy saját házuk lett, meg ide - oda járnak külföldre nyaralni, aztán kiderül, hogy csak a pasija gazdag, vagy anyuék vették neki a házat...

28 éves férfi vagyok. 21 éves korom óta dolgozom, 4 hónapot nem dolgoztam csak összesen.

A leghosszabb kapcsolatom 6 hónapig tartott. Az is már 6 éve volt. Nem is akarok másik kapcsolatot még hosszú évekig vagy soha többé.

1 évvel ezelőttig egy nagyszülőmmel éltem, míg ő el nem ment a Mennyországba.

Most végzek majd a sulival, amit meló mellett csinálok.

Nem vágyom gyerekre, se szerelemre, semmi luxusra. Pont nem érdekel, kinek mije van. Így elégedett vagyok a magánéletemmel.

Ne mindig a Facebookot meg az Instagramot bújjad mások életét figyelve, mert az csak egy illúzió... Nem minden az, aminek látszik!

Ha állandóan mások életét figyeled, sosem leszel magaddal megelégedve, mindig boldogtalan leszel! Ne tedd tedd!

Ismertem olyan párt nem egyet, akik neten azt mutatták, milyen boldogok, közben meg se veled se nélküled kapcsolatban éltek. Persze, már mind külön mentek...

Csatlakoznek az előző kettő kommentelőhöz, ne tölts időt a közösségi oldalakon, fordítsd inkább vmi hasznos tevékenységre, hobbira, amit szeretsz csinálni.

A másik gondolatom egy mondás, ami néha jusson eszedbe, amikor mások "tökéletes" életét látod: mindenhol ég a ház, csak senki se kiabál.

1. A másokkal való összehasonlítás a nem jó önértékelésű emberre rosszul hat, ezért amíg rendbe nem jössz, ne tedd!

2. Őszintén nézz szembe magaddal, mire vagy képes, mik a céljaid, mi megvalósítható, mit kell tenni ezért.

3. A szükséges és lehetséges tevékenységekez (tanulás, edzés stb.) építsd be a napi rutinba.

28 vagyok, 3 éve házas. Önismeret nélkül belerohantunk a házasságba, majdnem el is váltunk az első évben, de a 2. is kemény volt, mostanra mondom azt hogy szépen alakulunk. Semmi irigylésre méltó nem volt ezekben az években.

Magadra figyelj, ne másokra, mindennek megvan az oka, annak is most miért tartasz ott, ahol épp tartasz. Azzal törődj, hogy te, a jelenlegi helyzetedben kiegyensúlyozott légy, az irigyeltek életében is vannak bajok, csak nem tudsz róla. Butaság csak a mázra figyelni, meg azt hinni, hogy "miiiilllyeeen boldogok", csak mert a facen mosolyognak.

én is azt látom hogy mindenkinek tök jó az élete, a szoros ismeretségi körömben. Apum kapott jó nyugdíjat, van egy jó befektetése sok millióval, szoval pénz megvan, nőre nem vágyik, magányos farkas hobbikkal.

Anyum új építésű szép lakásban lakik az új párjával, akivel nagyon jól kijön, bolthalózatai vannak a pasanak, pénzhiány nincs.

Testvérem egy gazdag pasas nője, megteremtette neki egy jó életszínvonalat. Önálló céget inditott neki.

Én egy állami cégnél vagyok, középfokú végzettségű helyen alkalmaznak, de van egy erős diplomám. baratom van, aki nem akar gyereket, ezen kívül súlyos betegségem volt, és már 37 vagyok... szar az élet...

Senkinek nem tökéletes minden téren az élete. Nekem a pákapcsolati része rendben van, minden nap hálás is vagyok érte. Viszont 6 évig végeztem egy amúgy 3 éves alapszakot (szünetekkel), most 25 évesen csinálok még egy mesterszakot. Emellett "rendes" munkám soha nem volt, csak ilyen eladói meg vendéglátós, ami nem is érdekel, nem is szeretem, nem is vág a tanulmányaimba, de nappali egyetem mellett ezek maradnak. A velem egyidős barátaim meg már évek óta jó állásokban vannak, csomó releváns tapasztalatuk van. Mesterszak után gyereket is szeretnék, de sokszor kétségbe esek, hogy ki fog akkor közel 30 évesen, szakmában pályakezdőnek számító gyerekes nőként felvenni engem bárhova is.

Ez ilyen. Nem szabad másokhoz mérni magad. Tudom, nehéz, mert én is szoktam. De csak rosszat tesz, mérgez. Amúgy meg SEMMIRŐL nem vagy lekésve 28 évesen. Pláne, hogy bárki bármikor elválhat, bámikor kirúghatják. Az élet nem egy verseny, ahol mindenkinek ugyanazokon az állomásokon kell vegigmennie. Sokféle út van, és bárki bármikor visszaeshet, vagy nagyot ugorhat.