Hogyan kell leválni a családról?
19 éves vagyok, tanulnom kellene, vannak álmaim és céljaim. Viszont nem volt mostanában nagyobb konfliktus a családban, kivéve az utóbbi héten,tegnap is.Elég rossz a hangulat, mindig megbántanak valamivel és sajna ez nem segíti a kiegyensúlyozott lelkiállapotomat és azt se, hogy nyugodtan tudjak készülni vizsgákra.
Később úgyse csinálhatom azt, hogy kiakadok a családon, meg valahogy át kellene formálni itt a helyzetet és tennem kellene magasról a problémás szitukra, hogy tovább tudjak haladni és ne csak egész nap kikészülve a gép előtt a kanapén feküdjek és össze-vissza kattintgassak...
Segítenétek, milyen technikák vannak erre? Hogyan kell feldolgozni ezt úgy, hogy nem húzom fel magam?Gyakorlatilag meg kell folyamatosan bocsátani, meg elfelejteni a múltat, de olyan mérgező ez az egész... értitek mire gondolok...
"Segítenétek, milyen technikák vannak erre? Hogyan kell feldolgozni ezt úgy, hogy nem húzom fel magam?Gyakorlatilag meg kell folyamatosan bocsátani, meg elfelejteni a múltat, de olyan mérgező ez az egész... értitek mire gondolok.."
Ez nem világos
"Segítenétek, milyen technikák vannak erre? Hogyan kell feldolgozni ezt úgy, hogy nem húzom fel magam?Gyakorlatilag meg kell folyamatosan bocsátani, meg elfelejteni a múltat, de olyan mérgező ez az egész... értitek mire gondolok.."
A balhékra értem,hogy mérgező hatással van a lelkiállapotra.
Egyébként igen, szeretnék anyagilag is önállósodni.
Csak úgy érzem, hogy az első lépés, hogy agyban döntsem el, hogy most nem sértődök meg és nem bántódok meg könnyen a családtól érkező sértéseken. Szóval, hogy nem leszek olyan érzékeny és valahogy másképp nézek rájuk, hogy nem esik olyan rosszul, amiket csinálnak, és nem vezet ez ahhoz, hogy elpocsékolom a napjaimat a semmittevéssel és önsajnálattal.
Valami ilyesmire gondolok...
Tényleg nagyon felnézek sok fiatalra, aki el tudja magát tartani... egyetem mellett... biztos, hogy jó, stabil lelkiállapottal rendelkeznek és céltudatosak.
Nekem is menne? Remélem...csak valahogy ki kellene nőnöm a kamaszos, gyerekstátuszból... Jobban rendszerezni az éltem, csak nekem semmi ilyen példám sincs a baráti körben sem.
A szüleim is 25-30 éves korukig tanultak, és végig támogatták őket a szülők.Nagybátyám részéről is szülőktől kaptak lakást,meg jól indultak, jól ment végig. Persze,nem kényelmesedtek el,és jobban tudtak növekedni később anyagilag... de itthon ugye mindig azt erősítik bennem a szüleim, hogy na majd eltartanak, meg segítenek... de ezekhez olyan balhék társultak... hogy inkább szeretnék önállósodni és ha muszáj,csak akkor kérni a segítségüket.
Próbálom összegezni a bennem felmerülő kérdéseket:
1. Hogyan lehet érzelmileg leszakadni a szülőkről, családról?
2. Hogyan lehet jobban megszervezni a teendőket, célokat megalapozni, tervezni, tanulni és dolgozni egyszerre?
3. Hogyan lehetne befejezni az önsajnálatot, hogy én napokig meg vagyok sértődve, ha balhé van?
Menekülj el. Gyáva dolog, de nagyon hasznos. Mert, ha egyszer elmentél, szégyellsz majd visszakullogni, hogy fogadjatok már be', nem tudok megállni a saját lábamon. Hidd el, inkább orvérzésig tanulsz, dolgozol, de akkor se fogsz hazamenni. Én pontosan így voltam. Meguntam az otthoni veszekedéseket, hogy mindig azt mondják belőled soha nem lesz semmi. Egy nap szedtem a sátorfámat, akkor azt mondták felelőtlen és meggondolatlan kisgyerekként viselkedek. Így is volt. Viszont az elkövetkező egy év az életembe többet ért, mint az az előtti tizenkilenc összesen. Te pedig szerencsésebb is vagy, a szüleid biztos támogatnának, ha egy az ország másik végében lévő egyetemre akarnál menni. Amúgy lelkiekben ezzel is nagyon meg tudsz erősödni. Ha egyedül vagy, kis segítséggel akkor tapasztalod meg, milyen pokol az élet.
Amúgy ami a tanulást illeti, én a következőket csináltam anno: utálok hencegni, de még jobban leszégyenülni, így anyumnak elkezdtem azt mondani hogy na ez a vizsgám száz százalék, hogy ötös lesz. Később háromszor belevertem a fejem a falba, de addig tanultam, míg ötös nem lett. Hülye egy módszer, de sokszor a hülyéknek van a legnagyobb szerencséjük. És tudod miért? Mert egy hülye ötlet nem használhatatlan, csak annyira hihetetlen hogy sikerülni fog, hogy az emberek nem is hisznek benne. Egy szóval megzálogozzák, azt hiszik, az majd eltörli az egész mindenséget.
Amúgy én most boldog vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!