Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan kellene megváltoznom?

Hogyan kellene megváltoznom?

Figyelt kérdés

Évente 2x vagy 3x előfordul, hogy nagyon érzékeny vagyok... és az a probléma mindig, hogy le akarok ülni megbeszélni egy fontos dolgot a családdal, a szülők pedig csak átnéznek rajtam, nem válaszolnak, levegőnek néznek és mással kezdenek el foglalkozni, lelépnek és ez főleg olyan dolgoknál van,ami tényleg nagyon összetett komplex dolog.


Nem panaszkodós típus vagyok, sokszor magamba folytom és nem is akarok minden hülyeségből vitát csinálni,és tényleg csak akkor akarok leülni velük beszélni, ha nyomós oka van. Egyébként ugye nem vagyok sértődős meg ilyesmi.


A lényeg, hogy nagyon fel tud idegesíteni és kihoz a sodromból az, hogy nem figyelnek arra,amit mondok, hülyeségnek tartják, végig sem hallgatnak, hazudoznak, és semmibe nézik a dolgokat... és ilyenkor előfordul, hogy nagy nagyon csúnyán elvesztem a türelmem. Kiabálok, gyorsan beszélek, csapkodok, dobálom a kezem ügyébe kerülő dolgokat... utána még ők is kitesznek magukért, lehordanak mindennek, hogy mit gondolnak a szomszédok meg az osztálytársaim vajon ezt csinálják-e, de utána valamilyen szinten felfogják, hogy én komolyan akarok velük beszélni és a békesség kedvéért,vagy hogy hamarabb szabadulhassanak,inkább végighallgatnak.


De ezek nem mindig happy end-del zárulnak, azért a szüleim se adják be olyan könnyen a derekukat, és ők is tudnak agresszívek lenni.


Mondjuk gyerekkoromban sok ilyen veszekedés volt,ahol apu meg anyu cirkuszolt és most meg ők mondják nekem,hogy ajjaj de gáz kb. (finoman és egyszerűen ezt csak én összegzem így)... mindegy, én már nem élek velük,nagyimnál élek... de jobb is,mert anyu van mikor csak mert fáradt iszik otthon... meg már nme is emlékszem mik történtek,mikor velük laktam,de eléggé kritikusak, haamr felkapják ők a vizet.


Sokkal jobb,hogy nem élek velük,de nem akarom egyáltalán,hogy ilyen dühkitöréseim legyenek,főleg azt nem,hogy rendszeres legyen.Valahogy felnőtt módon kellene kezelni a dolgokat,annak ellenére,hogy látom, a szüleimnek is oly sok éven keresztül szülőként sem sikerült.


Szóval valami olyan válaszokat szeretnék,hogy mit kell csinálni, ha egy nagyon fontos kérdést hosszú időn keresztül nem akarnak megbeszélni és a másik szemszögéből is látni (jelen esetben pl. az én szemszögemből).

Értem én,hogy vannak egyéb tényezők: meleg, időjárás, munkaterhelés, egyéb körülmények... speciális igények...

DE HOGYAN ?? Annyira elítélem ezeket a dolgokat és kihoznak a sodromból.De már jobban kezelem az érzelmeimet,mint évekkel ezelőtt,ugyanakkor ez nem a legideálisabb állapot,ha becsúszik 1-1 törés,zúzás..

segítenétek hozzászólásaitokkal? Köszi


2010. aug. 10. 14:56
 1/5 anonim ***** válasza:
Nem veled van baj nyugodj meg! Ez a szüleid hibája,hiszen kibújtak a felelősség alól,mikor te a segítségüket,tanácsukat kérted. A nagymamáddal tudsz beszélgetni? Gondolom vele jobb a kapcsolatod. Inkább beszéld meg vele a problémáid,ő bizonyára tapasztaltabb és szívesen segít Neked. Egyébként eredményre vezető lehet az is,ha elmégy egy pszihológushoz. Ha még nem vagy 18, vagy még suliba jársz,ezt ingyen megteheted,biztos van a városotokban,de legalább a közelben pedagógiai szakszolgálat/gyermek jóléti. Ott nagyon szívesen segítenek az olyan fiatalokon,mint te! Ha bármi kérdésed van,nyugodtan írj priviben,szívesen segítek! :-)
2010. aug. 10. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:

Köszi szépen a választ!Igazából nem tartom magam lelkibetegnek,szomorú se vagyok, meg kikészülve se, csak egyszerűen pár tippre lenne szükségem,hogy mit szoktak ilyen helyzetben csinálni,hogy minden okésan menjen,simán!


A nagyimnak igazából ilyen kérdésekhez nincs köze,mert kifejezetten a szűk családi körre vonatkozik.Vele csak úgy együtt élek,egy fedél alatt, jól elbeszélgetünk arról,hogy mit csinált a kertben meg ilyenek, de nem várok el tőle semmit!

2010. aug. 10. 15:13
 3/5 anonim ***** válasza:
Pedig lehet,hogy érdemes lenne a nagyidtól is várni valamit! A tanácsai sokat érhetnek,mert ismeri a szüleidet és téged is! Lehet,hogy nem a ma divatos tanácsokat adja,de azért érdemes lenne elgondolkoznod rajtuk. Akkor a szüleiddel is jobban tudnál dűlőre jutni.
2010. aug. 10. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:
Háát... jobb, ha ő nem szól bele.Anyumnak az anyja,akivel alig foglalkozott,tesómat elszakították az első 5 évében a szüleimtől,és na mindegy, ő is elég agresszív volt fiatalabb korában.Most,hogy idősebb, nem vonjuk be releváns kérdésekbe,csak az ő szintjén elbeszélgetünk vele, és így nincs gond. Ellenben,ha lehetőséget adunk neki beleszólni családi ügyekbe, akkor átveszi az irányítást és sajnos uralkodni akar mindenkin. Csak nem akartam részletezni,hogy miért is alakult így...hogy tőle nem sokat várok.
2010. aug. 10. 15:25
 5/5 anonim ***** válasza:
Esetleg még azt megtehetnéd,hogy külön beszélsz édesanyáddal vagy apáddal. Eléállsz,s megmondod,hogy szertnél vele beszélni,s ez neked nagyon fontos lenne,mert rólad van szó. Ne légy erőszakos,azzal nem oldasz meg semmit. Ha a szüleid azt felelik,hogy most nincs idejük,kedvük,stb... emlékeztesd őket arra,hogy ez szülői kötelességük. A pszichológus pedig nem feltétlenül lelkibeteg embereknek való,ahogy te fogalmaztál. Hidd el, hogy rengeteget tudna javítani a helyzeten,olyan tanácsokkal látna el,amelyek csak javatokra válhatna. Akár a szüleiddel együtt is elmehetnél szakemberhez,az is sokat segítene.
2010. aug. 10. 17:15
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!