Felnőttek! Hogy fogom ezt még szinte gyerekként egyedül végigcsinálni?

Ha a szüleid ilyen drasztikus lépésre szánták el magukat, annak nyomós oka lehet, gondolom a megélhetéseteket, talpon maradásotokat egyáltalán nem tudják most itthon megoldani. Próbáld az egésznek a pozitív oldalát is nézni. Takarítani, mosni, pár egyszerű ételt összedobni nem akkora nagy dolog. Mivel az anyagi részét állják a szüleid a felnőtté válásodnak, azért ez így sokkal könnyebb, mint azoknak a fiataloknak, akiknek a pénzt is elő kell hozzá teremteni.

Nem tudom, mennyire segítettél be eddig otthon a háztartásba, ha nem nagyon, akkor azt tanácsolom, beszélgess sokat a szüleiddel a rezsiről, számlákról, mt hogyan, mikor kell fizetni, pár alap kaját készítsetek el együtt, stb. Ha mégse mennek ki, akkor is hasznodra válik, ha ezeket megtanulod.:) Érdemes lenne rokonnal, szomszéddal, érettebb baráttal megbeszélni, hogy segítsenek neked, legalább az elején. Fel a fejjel, menni fog, ráadásul minden barátod irigyelni fog az üres lakásért. Az önállóságnak, felnőtt létnek valóban vannak árnyoldalai, de az, hogy nem szól senki bele a dolgaidba, magad dönthetsz mindenről, bizonyos keretek között azt csinálsz, ami tetszik, az azért nagyon jó érzés tud ám lenni:)

szia!

nézd a jó oldalát legalább belejössz!

én heti 6 napot dolgozom este 5-6ig de már megszoktam. be lehet osztani, heti 1x bevásároslz vagy hazafelé menet nem kell külön menni. ha mindig elpakolsz magad után nem lesz kupi, ezek nem tartanak sok ideig... a mosás is annyi,hogy meg kell nyomni a gombot, aztán 1 óra múlva kiteregetni :)

Én egyébként azt gondolom, nem a napi, rutinszerű feladatok a nehezebbek, abba pikk-pakk bele lehet rázódni, hanem pl amit a Te korodban még nem szoktak tudni a fiatalok, a csekkek, számlák rendezése, a mindenféle szolgáltatók díjainak kifizetése, figyelése, az esetleges háztartási gépek meghibásodásának javíttatása és egyéb ilyen macerák, amik egy lakásban előfordulhatnak 2 év alatt. Kérd meg a szüleidet, hogy ezekre is tanítsanak meg, mutogassák meg, mi hogy működik.

Én már felnőtt nő vagyok, de néha ki tudott akasztani egy eldugult lefolyó, egy szétment csap, vagy egy csőtörés, amíg egyedül éltem, de azért megoldottam:).

A napi munka menni fog, inkább az a nehéz, ha hirtelen mégis szükséged lenne a szülői segítségre vagy tanácsra! Miért nem mégy velük? Azért valakit biztos hagynak itt, aki "vigyáz" rád?! Egy nagynéni, kereszt, mama, vagy szomszéd?

A házi munka nem gáz, becsukod reggel az ajtót, este ugyanúgy találod. Ha nem tartasz bulit, kéthetente elég takarítani. Mosni mosógép, vasalás helyett szépen hajtogatsz.

Főzni nem kell, nem is érdemes egy főre: befizetsz a menzára, este meg eszel hideget. Hétvégén spagettit, palacsintát, hotdogot, rakott krumplit.

A legnehezebb: a pénz beosztása: Kezdj négy borítékkal: tedd félre apénzt a rezsire, a maradékot oszd szét négy borítékba négy hétre! Ne nyúlj a jövő heti borítékhoz!!

Tegyél félre váratlan kiadásokra: pl. ha gyógyszert kell venni, vagy elromlik mondjuk a vízcsap , és szerelőt kell hívni. Takarékoskodj a vízzel, árammal, telefonnal.

Ha vannak jó barátaid, nagyszüleid, akkor még élvezni is fogod.

Szerintem ki kéne adni az egyik szobát egy egyetemistának, és pénzt is kapnátok, meg nem is lennél egyedül. Valami elsős lánynak :) aki még nem bulizós.

Különben ha mégsem megy, bármikor kiutazhatsz hozzájuk, és ott jársz suliba, vagy halasztassz egy évet, kimégy velük, bébiszitterkedsz, majd hazajössz befejezed. Addig kiadnátok a lakást, és a te kereseted is számítana..biztos fájó szívvel hagynak itt, de hát valamiből élni kell! Nem várhatnak a sült galambra..

Gondolom, ismernek, tudják, hoyg meg tudod oldani..és ha mégsem éreznéd jól magadat, akkor utánuk utazhatsz, addigra ők ott megteremtik a feltételeket.

Szerintem most kicsit megijedtél, de élvezni fogod! A legtöbb 18 éves vágyik is egy kis önállóságra.

Én 18 évesen Pestre költöztem albérletbe, kaptam egy napközis csoportot, én lettem a tanítónénijük..na képzelheted :) de megvoltunk, vittem őket kirándulni, tartottam a foglalkozást, fizettem az albérletet, hazajártam 300 km-re, é s közben sikeresen felvételiztem (elsőre) tanárképzőre.És volt időm mindenre :)

43/nő