Mikor éreztétek igazán, hogy ideje menni a családi környezetből? Hány évesen jött el az ideje ennek?

Én 18-19évesen már laktam külön egy évet, soha nem tudtam igazán visszaszokni, de úgy adódtak a körülmények, hogy még most, 26 évesen is itthon lakok. Kb még fél év, mire elkészül a házunk felújítása, akkor elköltözünk anyuméktól.

21 voltam, az első 'normális' fizetésemből albérletbe mentem. Jó ideje fontolgattam, de nem volt rá pénzem.

13 évesen, akkor ismertem meg a páromat akitől született a kisfiunk.

14 eves koromtol kolis voltam, 24 evesen koltoztem el otthonrol. Nem tudom igazan mikor volt az a pont, hogy azt ereztem igazan mennem kell. Sose szerettem otthon lakni vegulis, nem szerettem haza jarni, csak a megszokas miatt, a szobam miatt. Az biztos hogy mar gimis koromban voltak olyanok pillanatok amikor menni akartam, alug vartam hogy eltunjek egyetemre, kb 2 havonta jartam haza. Vegul a penzugyek tartottak meg otthon. Csoro diplomaskent, 0 forinttal a zsebemben nem sok helyre mehettem volna. Szernecsere csak egy evet dekkoltam otthon, 24 evesen parommal kitudtunk venni egy lakast, ossze koltoztunk. Legjobb dolog a vilagon.

18 évesen. Nem lázadásból vagy bármi, csupán a környéken nem voltak jó munkák és kezdett igényem lenni az egyedüllétre.

Adta magát: 18 évesen egyetemre mentem, és kollégiumba kerültem. Miután diplomát szereztem, már nem akartam a megszokott szabadságot feladni, ezért albérletbe költöztem.